Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. 07. 02. 6. rendes kari ülés
Szeg?--di Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Dékáni Hivatnia loo/196o,jk.sz. Tisztelt Kari Tanács! Előzetes tájékoztatásként tisztelettel az alábbiakban terjesütem elő a Kar oktat óinak tudományos munkásságáról és a Tudományos Bizottság ezzel kapcsolatos működéséről szóló jelentésemet. Elöljáróban megjegyezni kívánom, hogy jelentésemben csupán az 196o. naptári évre szóló tervidőszak 196oe junius 2o-ig eltelt részére, terjeszkedem ki, a Kari Tanács által elfogadott tudományos bizottsági munkaterv rendszerében . I. TÖBB TANSZÉK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL KIDOLGOZÁSRA KERÜLŐ KOMPLEX KUTATÁSI TÉMÁK. A Tudományos Bizottság munkatervében három ilyen téma szerepelt: 1, A magyar mezőgazdaság fejlődésének jogi vonatkozásai. 2. Államunk és jegünk fejlődése a felszabadulástól napjainkig. 3. Az állami és társadalmi szervek viszonya. Az 1. pont alatt említett komplex kutatási téma keretei között elkészült : a/ Horváth Róbert-Balázs József: Az Ambrózfalvai Dimitrov TSz statisztikai feldolgozása. b/Kenrnes Béla: A PTK jelentősége, a mezőgazdasági jog szempontjából, c/ Nagy László: A földtulajdon és földhasználat Kérdései, különös tekjnte ttel g terme 1 őszövetkezete kre.. d/ Símouyi Sándor: A termelőszövetkezetekkel kapcsolatos különleges munkaviszonyok. e/ Veress József: A termelőszövetkezeti tagok jogainak és kötelességeinek r-lvi és gyakorlati kérdései. Előkészületben: f/ Papp Ignác: A termelőszövetkezeti demokrácia. A 2. pont alatt említett komplex kutatási téma keretei között a munkat'-rvbe felvett valamennyi tanulmány elkészült, nevezetesen: a/ Búza László: Magyarország nemzetközi jogi helyzete. 15 évvel az első és 15 év ve 1 a második világháború után, , b/ Fonyó Antal: Büntetőtörvényhozásunk fejlődése a felszabadulás óta. c/Ke-menes Béla: A felszabadulás óta folyo polgári jogi kodifikáeió, különös tekintettel a szocialista törvényesség és a kodifikáeió kapcsolatára. d/ Kovács István: A Magyar Népköztársaság Alkotmányának fejlődése. A 3. pont alatt megjelölt komplex kutatási téma keretei közé illeszkedően Antalffv György és Bolya Lsios előadást tartott, az előbb említett a társadalmi szervek szerepéről az állami mechanizmusban, az utóbbi a társadalmi bíráskodás problémairól, Szentpéteri István pedig folytatta "A közvetlen demokrácia intézményei” c. disszertációja anyagának feldolgozását. Eng.Dékán,35 pld.1484.sz.
