Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1960. 03. 03. 3. rendes kari ülés

lehet elhamarkodott és alapos megfontolást kíván.

Kovács István: a jelentés megnyugtató képet ad a hallgatók munkájáról. Fen lódés és konszolidáció tapasztalható. Kifejezi azt is az előadmány, hogy a szakmai szinvonal és a követelmények a hallgatók irányában növekedett - helyesen. Áthidalhatatlan nehézségek nincsenek. A javaslatok, amelyeket az előadmány tartalmaz, szolidak és célszerűek. A maga részéről sem javasolná az egész vizsgarend megváltoztatását. A probléma inkább az I.évfolyam tekintetében jelentkezik, tehát különitsük el az egész Kar problémájától .

A kötelező olvasmányok rendszeresítésére irányuló javaslatot helyesli. Határozatot azonban e tekintetben ne nozzon a kari tanács, csak hivja fel a tanszékvezetők figyelmét, hogy szaktárgyaikra vonatkoztatva dolgozzanak ki ilyenártelmü tervezetet. Megfontolandó, hogy nem lenne-e helyes a levelező hallgatókra is kiterjeszteni ezt az intézkedést. Egy ilyen tervezet elkészítése gondos munkát igényel. Nem könnyű a folyóiratok és kiadványok hozzáférhetőségének nehézsége következtében reális tervet kidolgozni. Sürgetnünk kellene a szaktárgyakhoz kapcsolódó segédkönyvek kiadásét, mint pl. jogszabálygyűjtemények, cikkgyűjtemények, stb.

Az állami vezetés is tartsa napirenden ezt a kérdést.

Megállapítása szerint is igen hiányosak az egyetemre kerülő hallgatók történelmi ^s filozófiai alapismeretei. Gyakran a tárgy oktatása során tapasztalható, hogy alapvető fogalmakkal nincsenek a hallgatók tisztában. Ezt a hiányosságot elsősorban a középiskolai oktatás keretében kellene megoldani. Mig ezzel nem számolhatunk, felvetődhet az a kérdés, nem volna-e helyes az I.évfolyamon ezeknek az alapfogalmaknak az oktatása, ha másképpen nem, speciálkollégium formájában rendszeresíteni.

Szorgalmi és kötelező félévi kollégiumok előírására, illetve megváltoztatására tett indítványok meggondolandók. Ebben a kérdésben a kari tanács ne döntsön, legyünk figyelmmel arra, hogy viszonylag uj tantervűnk alapos megvitatás és megfontolás alapján született.

A változtatást nem lehet elhamarkodni. Az I.évfolyam tekintetében elfogadhatónak tartja, hogy a problémát válasszuk külön a többi évfolyamtól. Változtatásokra csak abban az esetben tegyünk javaslatot, ha az a tanszékek munkáját, valamint az oktató-nevelo munkát eredményesen mozdítaná elő. De csak a II.félévi kedvezmények odaítélése kedvéért ne Írjunk elő kötelező vizsgákat. A kedvezmények odaítélésére találjunk más alapot.

Az előadmány 2. pontjában foglalt egyik állítást nem tartja eléggé megalapozottnak, nem lehet arról szó, hogy az I.évfolyamon oktatókra ^ hárul a szelekció felelőssége. Meggyőződése az, hogy magasabb évfolyamokon is megbuknak, akik nem tudnak.

Egyetért Fagy László elvtárssal az 5. pont tekintetében tett megégj2 ^S(jkkel. Elvileg felvetni a tansegédszemélyzet vizsgatulterneltségét - enyhén szólva túlzás. Konkréten kell megvizsgálni, ha egyáltalán valamely tanszéken ilyen jelenség tapasztalható-e.

Horváth Róbert egyetért a statisztikai jelentéssel kapcsolatban m^rnegjegyzesekkel. A jelentést a dékán felhívására február első napjaiban - a vizsgák lezárása előtt - pár napos határidővel kellett elkészítenie a rektor elvtárs részére. A párttag hallgatók vízsgaadatai azért .szerepelnek, a jelentésben, mert a Rektori Hivatal áltál megadott szempontok között ez is szerepelt.-6-