Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1959. 12. 10. 2. rendes kari ülés

-8-seken, kolhozokban betakarítási, aratási munkálatoknál, a kollégiu­mok karbantartásánál. Éppen ezért mi, ezeket figyelembe véve, ál­talában nem szeptember 1-én, hanem október 1-én kezdjük a tanévet. De meg kell mondani, hogy a diákoknak a fizikai munkában való részvétele nem adminisztratív módon előirt, hanem társadalmi utón szervezett. Mi igyekszünk az oktatást közelebb vinni a gyakorlat­hoz, s ugyanakkor1 a gyakorlati oktatás elveit olyan tartalommal megtölteni, ami az elméletnek nem megy a rovására. Továbbá: je­lentős mértékben megnöveltük a termelési gyakorlatot. A régi tan­terv szerint ez 4 hónap, 2-2 hónap a IV. es az V.évfolyamokon. Most lo hónap lesz. A diák itt elsajátítja azt, ami szükséges a gyakorlati tudás szempontjából. Amikor termelőgyakorlaton van, akkor 2-3 tárgyat kell egyidoben tanulnia és ebnői levizsgázik a termelési gyakorlat befejeztével. A termelési gyakorlat alatt spe­ciálkollégiumokat hallgat, amelyeket Ízlése szerint fog kiválasz­tani. Azután a szakdolgozatát készít}, el, amely főtantárgyként szintén a gyakorlattal kapcsolatos. Átépítettük az államvizsga­­rendszert is. Eddig minden diák vizsgázott párttörténetből, ál­lam- és jogelméletből, továbbá államjogból és államigazgatási jog­ból, polgári jogból eljárásjogból, büntetőjogból választási ala­pon. 1966—tói kezdve a'diák a’következő tárgyakból fog államvizs­gát tenni /ebben a tekintetben az uj tantér/ már 196o-tól érvé­nyes/: mindenki levizsgázik párttörténetből, polgári jogból, utá­na pedig vagy államjogból és^államigazgatási jogból - természe­tesen ezt azok a diakok fogják választani, akik"erre a munkára ké­szülnek -? vagy pedig büntetőjogból. Akik bíróságra vagy ügyész­ségre kerülnek’, azok'ezt fogjak" válasz tani. Ezek'kb. azok a momen­tumok, amikre figyelemmel vagyunk, végül megköszöni a kari ülés résztvevőinek figyelmét. Kovács István köszönetét mond Petrov elvtársnak azért a tájékoz­tatásért, amit adott. Igen tartalmasán összefoglalta a leglénye­gesebb problémákat. Nagyon sok irányban megnyugtató volt a tájé­koztatója. Ismételten foglalkozik a fizikai munka kérdésével, helyes lenne egy olyan légkör kialakítása, hogy szégyen nem részt venni a tár­sadalmi munkában. Javasolja tehát fenntartani a fizikai munkában való részvétel társadalmi jellegét, s olyan közszellem kialakítá­sát ebben a kérdésben, hogy az ne adminisztratív kényszerrel le­gyen megoldható. Halász Pál hozzászólásával, ill. álláspontjával egyetért. Dékán: a mai vita rámutatott a kérdések lényegére, de természet­szerűleg nem lehetett kimerítő. Lesznek azonban alkalmak, amikor a vita folytatható lesz- igy mindjárt a jövő héten, Bolya profesz­­szor tanulmányának megtárgyalásakor az elmélet és gyakorlat egy­ségéről a jogászképzésben. Mindenesetre megállapítható, hogy a mai vita néhány kérdésben az álláspontok tisztázásáüoz segített be nnünke t. Mindnyájunk előtt tudatossá válhatott, hogy a jogi oktatás reform­jának a kérdése mar a felvételeknél kezdődik, a Szovjetunióban a társadalmilag hasznos munka előzetes teljesítése mar kötelező­en elő van Írva. Mi még nem vagyunk ebben a stádiumban. Feltét­lenül azt a tanulságot kell máris levonnunk, hogy a felvételeket még fokozottabb alapossággal kell előkészítenünk. A felsőoktatási reformbizottság határozata fő vonalának megfele­

Next

/
Oldalképek
Tartalom