Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged

1960. 03. 03. 3. rendes kari ülés

4

a* orosz nyelvet már a középiskolából* kezdik tanulni, igy indokolatlannak látszik a nyelv tanuláson ok az egyet^fti ■tmulmányok közepén void félbeszakítása, sokkal helyesebb volna az, bár ez kétségtelen fokozott «^terhelést jelentene, hogy az orosz nyelvet oz egyetemi tanulmányok idején végig tanulják r. hallgatók, s lehetőleg mellette párhuzamosan egy nyugati nyelvet már az I. évtol kezdődően. így inkább remélhetnénk azt, hogy a hallgató, amikor az egyetemül kikerül legalább egy világnyelvet az átlagtól megkívánható fokon Veszélye» azon Írna és olvasna.

5. Végül a tansegédszemélyzetnek a vizsgákon való részvételével kapcsolatban az alábbiak állapíthatók ríeg:

A vizsgáztatás munkájából fiatal oktatóink alaposan kivették a részüket. A vizsgák legnagyobb részét, nehány tanszéktől eltekintve, nem a professzorok, hanem a tansegédszenélyzet vette fel. /Pernészetesen más a helyzet a tanév végén, a szigorlatokat ugyanis professzor, illetőleg általában tanszékvezető veszi fel./A Módszertani Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az asszisztencia körében jogos elégé,— (&*lenség mutatkozik a félévi vizsgát eher aránytalan megosztása miatt.

"ügy véljük, hogy ez a panasz jelentős mértékben indokolt. Közismert tény az, hogy a nagytudásu, hosszú vizsgáztatási gyakorlattal rendelkező professzoroknak is nehézséget okoz az, hogyha egy napon, vagy több napon e-ynásután nagyobbszámu hallgatót vizsgáztatnak. A vizsgaidőszak végén ugyanis a vizsgáztatónál ilyen esetben is mutatkozik az a jelenség, ho-^y a kérdések köre összeszűkül, némileg primitivizálódik. Ez természetesen a nagytudásu professzoroknál nem jelent különlegesebb hátrányt.

Az asszisztenciánál azonban ez a jelenség, figyelembevéve különösen azt, hogy Karunkon a levelező hallgatók száma rendkívül nagy, meglehetősen élesen mutatkozik és fokozott mértékben rejti azt a veszélyt, hogy a kezdő ember egy ilyen vizsgaidőszak után' hajlandó bizonyos bonyolultabb kérdéseket primitivizálni, ez pedig fejlődésére, mikor még kiforott tudással nem rendelkezik, rendkívül káros. Éppen ezért sürgősnek látszik annak a helyzetnek megszüntetése, hogy a tanszékvezetők egy része a vizsgáztatás terhéből ne vegye ki a részét.

Szeged, I960, január hó 30.

Dr. Pólay Elemér s.k. egyetemi tanár a MB. elnöke.

Bng.: Dr. Szabó Péter. Slsz.: Ő130 - 35 pld.