Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1958-1959, Szeged
1959. 02. 12. 3. rendes kari tanácsülés
-lőtt párosul az ivással és a pénzben való játékkal. A közelmúltban nagybaleset történt a részegség miatt, mert Násztor elvtárs kiesett a II. emeletről és igen komoly sérülésljszenvedett. Eló'fordul, hogy éjfélkor jönnek haza a kollégiumba és botrányosan viselkednek. Amikor látogatok érkeznek a kollégiumba 10 perc alatt teljes rend van a szobákban. A lopásoknál is az a helyzet, hogyha megfizettetik a diákokkal, kb. 10-20 fillér jut egy személyre és úgy gondolják, hogy most már lpphatnak ezután nyugodtan tovább. Szilbereky Jenő javasolja a diákotthoni igazgatók felé, hogy necsak ilyen beszámoló keretében történjék a kar tájékoztatása, hanem esetenként is és mindenekelőtt fegyelmi utón kell a rendet megteremteni. Véleménye szerint a villanykörte ellopásának kérdéséhez a kari tanács nem igen tud segítséget adni, ellenben olyan súlyos fegyelmi vétség esetén, mint az igazgató elvtárs kizárása, vagy bezárása a szobákba, már mindenképpen fegyelmi intézkedést kell tenni. Ha egy-két megtorló jellegű fegyelmi határozatot hoznak, akkor a diákok meg fogják tanulni, hogy nem lehet játszani és ez a magatartásuk az ösztöndij rovására megy. Tehát a karnak megvan a fegyelmi eszköze ahhoz, hogy példát tudjon statuálni az egészen lehetetlenül viselkedő emberekkel szemben. Természetesen az oktatóknak törekedniük kell arra, hogy a hallgatókat megismerjék, viszont ez módszerbeli kérdés, amelyet a kar tagjai maguk döntenek el. Rendkivül szomorúnak tartja, hogy a többi karok hallgatóihoz viszonyítva a panasz a jogászok felé hangzik el. Véleménye szerint is a kollégiumositás előbbre vinné a célt. Ezt megelőzően azonban a jelenlegi fegyelmi állapot megszilárditása szükséges, és kívánatos, hogy az igazgató elvtárs részéről fegyelmi felelősségrevonások történjenek. Búza László javasolja, hogy az oktató személyzet egy tagját kérjék fel arra, hogy figyelemmel kisérje állandóan a diákotthonok életét és az ott tapasztalt jelenségekről beszámoljon a karnak. Kovács István szerint alaposan meg kell nézni, hogy hány hallgató esik a részegek kategóriájába. Pl. számszerint meg kell nézni, hogy ezek között hány a KISz-ista, hányra tud a KISz vezetőség hatni fegyelmi vagy más nevelő eszközökkel. Volt már rá példa, hogy három embert kizártak emiatt a karról és azokban a hónapokban sikerült megfogni a problémát. Ezt a kérdést nagyon komolyan kell kezelni. Véleménye szerint az ösztöndij megvonása nem elegendő a helyes közszellem kialakitcísához. A kártyázás kérdésébe is erőteljesen bele kell nyúlni, ha ez olyan mértékben elharapódzott, hogy szerencsgátékszerüvé fejlődött. Itt is két-három embert felelősségre kell vonni. Régebben volt szobafelelős és kivánatos, hogy ezután is legyen. Pl. a szobafelelőst kell elővenni azért, hogy az igazgatót nem engedték be a szobába. V. Fodor Endre megjegyzi, hogy a szobafelelősi funkciót senki sem vállalja. Gábris József szerint minden szobában papirforma szerint van szobafelelős. Kovács István véleménye szerint ha másként nem megy, ki kell jelölni a szobafelelőst és valóban felelősségre vonni, ha a szobán belül, részben az ő hibájából nem lehet megállapítani, hogy kik a fegyelemsértők. Valóban rengeteg probléma adódik az elhelyezési