Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1958-1959, Szeged

1958. 12. 18. 2. rendes kari ölés

8

Nagy Lajos válaszolva Maday elvtárs kérdéseire megjegyzi, hogy hiba lehet abban a légkörben is, ami a hallgatók között sok esetbon uralkodik, és amelyet sem a KISz szervezet, sem a marxista tanszékek nem tudtak áttörni. Véleménye szerint a bálgatók világnézete rendkivül terhelt még a kapitalista gondolkodás maradványaival és a marxista tanszékek a hallgatók konkrét problémáit meglátni és megvizsgálni nem tudják. A hallgatókban vannak olyan meggondolások is, hogy ]pl. az egyes kényes vitás kérdések felvetése nem járt számlikra előnnyel és ez viszszatartja a hallgatókat annak ellenére, hogy állandóan buzdítják őket arra, hogy vessék fel a kérdéseket. Javasolja, hogy a $ISz férkőzzön Jcözel a hallgatók politikai állásfoglalásához, ösztönözze őket a vitákra, a problémák feltárásáre és ugysnigy a tanszékeknek is közeledniük kell a hallgatókhoz, hogy feloldják ezt a bizonyos zárkózottságukat. Tehát ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatánál számos tényező összhatását kell figyelembe venni.

K. Tóth Jferenc megállapítja, hogy a Nagy Lajos elvtárs által felvetetteken kivül sok más tényezőt is lehetne felhozni. Pl. az alsó évfolyamú hallgatóknak nincs konkrét tapasztalatuk , nem ismerik gyakorlati tapasztalatokból, csak különböző leírásokból a kapitalizmust, tehát azt a rendszert, amelyet bírálnak, de sok más tényezőt is fel lehetne sorolni, amelyek bizonyos értelemben magyarázzák, hogy miért van ez az ellentmondás. Véleménye szerint is a KISz és a párt segítségével a marxista tanszékeknek, a jogi kar tanszékeinek közösen kell ezekkel a problémákkal foglalkozniok és nagyon helyesnek tartja, hogy Maday elvtárs ezeket a kérdéseket igy felvetette.

Nézete szerint nem arról van szó, hogy a joghallgatók egésze gyengébb, mint a többi^kar azonos évfolyamú hallgatói. 0 maga is bent volt annak az évfolyamnak a mtilt tanév végi vizsgáján, amely^emlitést nyert a jelentésben. Ezek a hallgatók valóban nem készültek fel a vizsgára és valóban nem lehetett mást tenni, mint a felkészülésüknek megfelelően osztályozni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jogi kar hallgatói általában gyengébbek, mint a többi kar hallgatói, hanem azt jelenti, hogy az adott esetben nem készültek fel. Hogy ennek mi volt az oka, nem tudják, mert jegyzetek rendelkezésükre álltak a hallgatóknak. A vizsgálat során kiderült, hogy a hallgatók nem vették elég komolyan, a vizsgaanyagot, és elég későfen kezdtek a tanuláshoz, sok vizsgájuk összejött, tehát egyszerűen nem volt kellő^idő a tanulásra. Előfordult pl., hogy a tavalyi harmadéves évfolyam a vizsgákra három-négy részben jött el* Más karokon ez nem fordult elő, mert ott a hallgatók pontosan megjelentek.

Nagy László a jelentést jónak tartja, de az az érzése, hogy nem arra vonatkozik, amit tulajdonképpen a karnak tárgyalnia kellene. A hallgatók világnézeti nevelésének kérdése véleménye szerint nem egy tanszék problémája, hanem a karnak és az egyetemnek a problémája. A marxista tanszékek ehhez nyilvánvalóan óriási segítséget adnak, mert a világnézet tudományos megalapozottságát elősegítik, a politikai gazdaságtan és a marxizmus-leninizmus oktatásának során.^Véleménye szerint elsősorban azokat a problémákat kell megtárgyalni, hogy a marxistan tanszékek megfelelő tudományos színvonalon tudják-e vé-