Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1958-1959, Szeged

1958. 12. 18. 2. rendes kari ölés

előző vagy korábbi I. évfolyamokkal összehasonlítani amiatt, hogy az egyes évfolyamok tanulmányi képességeinek összetétele a kis sokaságokban mutatkozó nagy szóródás miatt nem felel meg a homogenitás követelményeinek. Emiatt hasonlítottam a korábbi vizsgastatisztikákban össze a jelenlegi II. évfolyam eredményeit a tavalyi I. évfolyam eredményével, hogy nyomon kisérhessem, hogy ugyanaz a statisztikai sokaság miképpen viselkedett a különböző nk± vizsgakövetelményekkel szemben, amelyet az I. és II. évfolyamon különböző tanayagok és különböző oktatók tá­masztottak velük szemben. Ez a módszer némileg korrigálja a mechanikus összehasonlításnak azokat a hibáit, midőn a jelenle­gi I. évfolyamot a tavalyi I. évfolyammal hasonlítjuk össze. Meg kell áronban jegyeznem, hogy a lemorzsolódás vizsgálatánál csakis ez az utóbbi, tehát ugyanazon generációt az egyes évfo­lyamokon végigkísérő módszer az egyedül jogosult. Maday kolle­gának azt a módszerét, mely az1957/58. tanév II. félévének 108 I. évesével az V. évfolyam 11 államvizsgázóját állítja szembe, és ezen az alapon igen nagy, - ki nem mondott 90 fi-cs - lemorzso­lódásról beszél, a magam részéről nem tudnám elfogadni. Ez a 11 államvizsgázó az 1955/56* tanév 24 beiratkozott III. évesé­ből és az azóta ezekhez hozzávágódott és szakszerűen meg nem állapítható^régi rendszerű és az említett időpontban már állam­vizsgára ^beérett hallgatójából tevődik össze, melynek összes állományát azonban igy sem tudnám többre, mint maximum 50-ra tenni, amit tehát kb 65^-os lemorzsolódást jelentene csak. Is­merve azonban a levelező hallgatók elhúzódó vizsgaszokásait, egyáltalán nincs még kizárva az a lehetőség, hogy ebből az ál­lományból a legközelebbi államvizsgaterminuson is többen meg­jelennek, ami természetesen a lemorzsolódás mértékét csökken­teni fogja. Nem tudnék végül egyetérteni a jelentésnek aszal a megállapítá­sával sem, hogy a levelező konferenciákon Íratott Írásbeli dol­gozatok értéke teljesen negativ amiatt, hogy a tanulmányi érdem­jegybe nem számítottak bele. E dolgozatok célja - nézetem sze­rint - elsősorban pedagógiai-didaktikai: a levelező hallgatók­nak arra való rádöbbenése, hogy az anyagnak mely részeiben, mi­­lyenfoku járatlansággal rendelkeznek. Est az eszkött tehát a jövőben is alkalmazandónak és feltétlenül helyesnek tartom." Maday Pál köszönetét fejezi ki Búza László, Nagy László és Fonyó Antal tanszékvezetőknek, valamint Imre Ottó tanársegéd elvtárs­nak értékes hozzászólásaikért. Úgy gondolja, hogy a felvetett kérdéseknek mintegy 95 a a Módszertani Bizottság elé kívánko­zik, mint olyanok, amelyeket alaposan meg kell vitatni. Véleménye szerint is meg kell találni a módját ^annak, hogy a felvételek kérdését minél sikeresebben oldhassák meg. A felvé­telek jelenlegi rendszerével nem tud egyetérteni, mert vélemé­nye szerint a kiválasztásban rendkívül sok hiba van, mint ahogyan ezt a jelentés is több ízben érintette. Teljesen igaza van Nagy elvtársnak abban, hogy a felvételi vizsgákra való felkészültség általában gyenge. Véleménye szerint nem elegendő az, hogy a fel­vételi kérelem végigmegy a párt, a szakszervezet, a vállalat­vezető, stb. szerveken, ^hanera ennél többre van szükség. Úgy gon­dolja, hogy egy bizottság végezze az ajánlást, amelyben szerepel­ne a művelődési osztály képviselője is. így lehetővé válna, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom