Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1957-1958, Szeged
1957. 10. 30. 1. rendes kari ülés
-6-elkövetkezendő munkájában tegye tekintetbe az itt elhangzott javaslatokat« 9. Jelentés a Fegyelmi Bizottság 1936-57« tanévi munkájáról, valamint alanulmanji legyei ea~jelenlegi helyzetéről. Előadó: lágy Lajos tanszékvezető, a Fegyelmi Bizottság elnöke« Martonji János megkérdezi., miért van még folyamatban két ügy? Az előa'dMtiyD'an aZT’Sll, hogy "a Fegyelmi Bizottság igyekezett minden ügyet részletesen, a tényeknek megfelelően megvizsgálni. Mégis előfordult néhány ügynél, hogy a bizonyítékok felsorakoztatása nem volt kielégítő." Tudomása szerint a fegyelmi eljárások nagyon alaposan, lelkiismeretesen folytak, az ellenforradalmi ügyeknek ebben a vonatkozásban a lezárását jelentették* úgy hogy a Kar ezt megnyugvással veszi tudomásul. Ami a jelentés másilf részét illeti, az Inkább a jövőben is jelentkező kérdésekről szól. nevezetesen az óralátogatás kérdéséről. A Módszertani Bizottság jelentésével is összhangban a Fegyelmi Bizottság úgy veti fel a kérdést, hogy a tanszékeknek kell ellenőrizniük az órákról távolmaradó hallgatókat; tehát időnként olvassanak a tanszékek katalógust. Minden órán, vagy pedig nem minden órán olvassanak katalógust? /Búza: nem minden órán./ A statisztikai összegezés elég nagyarányú hiányzást mutat ki. Nincsenek azonban notórius hiányzók, legfeljebb kettő-három. Kétségtelen, hogy az influenza-járvány hozzájárult a hiányzások számának emeléséhez, véleménye szerint a gyengébb hallgatók óramulasztásót fokozottabban kellene ellenőrizni, ezekkel a hallgatókkal a tanszékeknek el kellene beszélgetni és a dékáni hivatal felé is a jelentésben ezt ki kellene emelni« A rendszeresen távolmaradó hallgatókat félév közben is jelentsék a dékáni hivatalnak. Kb.azokat a hallgatókat kell rendszeresen távolmaradóknak tekinteni, akik az órák számiból egy bizonyos időszakra nézve, 25 vagy 3o$-nál többet mulasztottak. Búza László: az évfolyamigazgatók működése kívánatos, de nem tartja éáeféflcáégifök, hogy hatóslgi jogokkal legyenek felruházva. Meggyőződése szerint az éviolyamigazgato feladata az, hogy elnöklete alatt időnként összeülnek az illető évfolyamon előadó professzorok, amikor is kicserélik tapasztalataikat. A tanszékvezetők közvetlenül érintkeznek a dékánnal, ennek következtében nem lehet a tanszékvezetők és a dékán közé beállítani az évfolyamigazgatót. A katalógusolvasás nagyon sok időt vesz igénybe, ezért egy csoport katalógusát szokta felolvasni, ami csak pár percet vesz el. Nagy László javasolja, hogy a konokabb hiányzókat hivja_meg a.tanszék“beszélget és re. esetleg ennek komoly hatasaí lesznek. Ha pedig az illető csak "lógni" akar, akkor az ilyen rábeszélés hatásos lesz. A KISz-t kell kérni, hogy ezen a téren adjon megfelelő segítséget. Nyilvánvaló, hogy a KISz tagoknak nem volna szabad elsősorban hiányozniuk, mert a példamutatás itt kezdődik. Ahol pedig makacsabb hiányzók vannak, ott az illető tanszék a KISz-szel is vegye fel a kapcsolatot és úgy próbálja az illetőket jobb útra téríteni. Nagy Lajos bejelenti: a két, még folyamatban levőnek^jelzett ügy közül S'ZenVSI lthály ügyében a döntés megszületett, Zvara Ferenc fegyelmi ügyében pedig a tanukat betegség miatt nem tudták kihallgatni, ezért maradt el a fegyelmi tárgyalás, de ez rövidesen megtörténik. Ami az évfolyamigazgatokat illeti, az vezette a Bizottságot e javaslat megtételére, hogy számtalanszor hoztak olyan intézkedéseket, mely szerint a tanszékem az index aláírásának megtagadásával megfoszthatják a hallfatót attól a jogától, hogy vizsgázhasson. Azonban egyetlen egy eseten sem éltek a tanszékek ezzel. Elnök megállapítja, hogy a kari tanács tagjai elfogadják a Bizottság ysísméset azzal, nogy az évfolyamfelelősoi összefogó, koordináló sze-
