Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1956-1957, Szeged

1957. 02. 07. 6. rendes kari ülés

Az Oktatásügyi Minisztérium 85-9/1957« számú rendeletével az Állám- és Jogtudományi Karokon az 1957/58* tanévtől kezdődően az I* éves hallgatókra kiterjedő hatállyal 5 esztendőre emelte fel az oktatási időt. Egyben felkérte egyetemünk rektorát, hogy a képzési idő feleme­lése során felmerülő és jogi szabályozást igénylő problémákat f.évi március 1-ig közölje* Karunk módszertani Bizottsága f. hó 4-én foglal­kozott ezzel a kérdéssel és úgy véli, hogy a jogi szabályzásra kerülő kérdéseket az országos jogi oktatás egyöntetűsége és a karok munkájá­nak önállósága közötti helyes mérték figyelembevételével kell megálla­pítani. Ennek az elgondolásnak jegyében a következő kérdéseket tartjuk központi szabályozást igénylőknek: 1. A felvétel. Javaslatunk szerint az állam- és jogtudományi karokra minden érettségizett, büntetlen előéletű, magyar állampolgárt fel kell kérni* A karok a közepes és elégséges átlageredményü jelentkezőket is felvehetik abban az esetben, ha egyetemi tanulmányokra való alkalmas­ságukról felvételi vizsga során meggyőződnek. A felvételi létszámot csak a tantermi férőhelyek száma korlátozhatja. A tanulmányi ösztön­dijakat a kar a rendelkezésére álló kereten belül ß.z érettségi ered­mény alapján adományozza. A szociális segélyeket a család szociális helyzetének megfelelően adományozza, de úgy, hogy legalább 6o /-a a munkás-paraszt származású hallgatóknak jusson. 2. Az évfolyamonként hallgatandó tárgyak rendje. Javaslatunk szerint a jogszabály csak az egyes évfolyamokon hallgatandó tárgyakat és az év­folyam kötelező óraszámának maximumát állapitja meg, pl. heti 25 órá­ban. Ez a szabályozás a tanév vége felé, az átmeneti tanterv tanulsá­gainak felhasználásával, a jogi karok országos értekezletének javas­latára történik. A jogi tárgyak jelenlegi elrendelésén szerintünk csak részleteiben keli módosítani. A végleges tantervben szerepeljenek a szociológia, politikai gazdaságtan, filozófia /beleértve a logikát is/ az összehasonlító jogi tárgyak és az idegen nyelv is. Az eddigi csök­kentett óraszámtól eltérően a IV. év óraszámát is teljesen ki kell használni. 3. A szakmai gyakorlatok elhelyezése és időtartama. A jelenlegi év­közi szakmai gyakorlat helyett a IX. félévet javasoljuk szakmai gya­korlati félévnek, négy hónap /szeptember-december/ időtartammal. A gyakorlatra szakmai érdeklődésüknek megfelelően beosztott hallgatók a rendelkezésre álló külön fedezet keretein belül ösztöndíjat élveznek Kötelesek a félév folyamán akarón 2 konferencián résztvenni. Félévi munkájukat a kar a munkahely szakmai felelősének meghallgatásával ér­tékeli . 4. Az oklevél megszerzéséhez szükséges vizsgák rendje. Az I-IV. év folyamán teendő vizsgák, kollokviumok vagy szigorlatok. A vizsgarend Megállapításánál - lényegében a mostani gyakorlatnak megfelelően - a következő megoldást ajánljuk: ahol az egész évi anyag áttekintése fontos követelményként jelentkezik, évvégi szigorlatot kell /a félév­ben szorgalmi kollokviumot lehet/ tenni, a többi egész éves tárgyamnál és a csak egy féléven át oktatott tárgyaknál félévenként kötelező kol­lokviumot kell tartani. 5. Az államvizsga és a doktorátus viszonya, képesítő hatálya. Javasol­­juk, hogy a X. félév az államvizsga előkészítésére szolgáljon, a vizs­gatárgyakból időközönként tartandó kötelező szakszemináriumokkal. Az ötéves képzési idővel kapcsolatos problémák»

Next

/
Oldalképek
Tartalom