Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1956-1957, Szeged

1957. 02. 07. 6. rendes kari ülés

dolgozatot s tennék le az államvizsgát. Á doktorátus tudományos fokozatot jelent, ezért mindenki számára nem írható elő. annak letétele, viszont az oklevél elnyeréséhez államvizsgát kell V, tennie a hallgatónak, képesítő hatálya az államvizagának lenne. A kötelező elhelyezés - az u j felvételi rendszerből kifolyóan - valószínűleg meg fog szűnni. A hallgatókat az államvizsga letétele után elhelyeznék.

Szabó József feltétlenül szükségesnek tartja azok részére, akik középiskolában nem tanultak latint, hogy az egyetemén részükre oktassák ezt a tárgyat.

Búza László szerint speciális latin oktatást‘szükséges bevezetni az egyetemen.

Elnök bejelenti,hogy Bolya Lajos szerint a munkás-paraszt hallgatókat, amennyiben közepes eredményt érnek el az érettségin, szintén fel Kell venni vizsga nélkül az egyetemre.

Búza László szerint az egyes középiskolák színvonala erősen különböző. Egyes iskolák jelen tanulói sokkal gyengébbek, mint pl. másutt a jórendű hallgatók. Ha kimondják, hogy jő érettségivel rendelkezők vizsga nélkül felvételt nyernek az egyetemre, akkor meg van a veszély,hogy már a középiskolákban az érettséginél bizonyos protekció érvényesül.

Elnök szerint fenn kell tartani az ösztöndíj jelenlegi rendszerét, tehát külön a tanulmányi ösztöndíjat, külön a szociális segélyt.

Javasolja, hogy versenyvizsga ne legyen, a tanulmányi ösztöndíjat az érettségi alapján adna a kar a rendelkezésre bocsátott kereten belül. Bónis György ehhez kiegészítésül javasolja a következőket: A tanulmányi ösztöndíjakat a Kar a rendelkezésre álló kereten belül az érettségi eredmény alap j án adományo zz a.

A kar a kiegészítő javaslatot elfogadja.

Horváth Róbert megérkezik a kari ülésre.

Elnök az eloadmány 2. pontjával kapcsolatban felveti, hogy a szociológia mellett lehetne-e az állantant és a közigazgatástant is előadni.

K orváth Hébert szerint szerepelni kellene a pénzügynek is.

A pénzügyi jog megértéséhez szükség volna a pénzügytan előadására is. Búza László ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az állam jogban és az államigazgatási jogban benne van bizonyos mértékben az államtan és a közigazgatástan.

Bónis György kívánatosnak tartja, hogy az előadmányban megjelelt tárgyakon kívül uj tárgyakat külön ne vegyenek fel. Ennek a kérdésnek a rendezésére úgyis a tantervjavaslat során kerül sor.

A kar a 2. pontot elfogadja.-2-