Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

EngoBérezi To pld-9

zonyos érvek szólnak, így '

a sz*-II*:mi alkotások joga nem. minden polgár személyéhez fűződik, o szellemi alkotások joga sok vagyonjogi elemet tartalmaz.,

a fejezetnek az általános részbe való -felvétele erősen szélesítené az általános részt«, s .bizonyos később tanulafldó fogalmak ismeretét foltételezio

Mégis úgy találjuk, hogy

a ne. nv agyon! sz;.T!yi viszonyok e kettéválasztása arra-utal, hogy különb séget teszünk ezok vonatkozásában olyan viszonyok közt, melynél az árujelleg már tökéletesen megszűnt /pl,/' a névnél a cég ’■ rnat^uH^0"/ amelynél a vagyoni pHeg, az áruje j/L 'g még n.-: nyert . telítsen f/lszá•olást: "ö- ' - • oiq i, iSDTac §na ■

. a

azzal a ténnyel, ha nem vagyoni viszonyok között helyezzük ej. ezeket* a rendszerb'-n is Kifejezésre juttatjuk^ hogy a szellemi alkotások védelménél a személyié /védelme jut kifejezésre;

ezzel a lépéssel felszámolnánk azokat a vitákat is, amelyek a'“ szellemi alkotások jogát hol a dologi, jogba kívánják beilleszteni u«n, abszolút szerkezetük folytán, hol bizonyos részüket a kötelmi jogba /pl«ki?dói szerződésből éré do vise on1'/ s" ezzel az abszolút - és rélativ jogok kategóriájának a iogHujányban m" '’•esontoaodoi i kar gőri ái is vesztenének erejükből; ■

az a tény viszont, hogy a szellemi alkotások jogának tárgyalásához bizonyos fogalmak ismerete már szükséges, s ez ellene szól e rész ált« részben való tárgyalásának, rá kel! mutatnunk arra, hogy már a személyi ' jogviszonyok.tárgya kapcsán is merülnek fel ilyen fogalmak /pl,kártéri- - tésA ez azonban teile magyarázat mellett nem okozott a hallgatóságnak t a nuIá s i ne héz ségek e t« •

Javasoljuk tehát

a nem vagyoni személyi jogviszonyokról szóló tant teljes egészében /sz — mSTyi viszonyok, "szúTérni alkoTTsök viszonyai 7"a^polgar]/ jogviszönyoT: alanyai nők le tárgy aTa sä után FágTáTni, Ezek egysegére utal ű/cse'h^z Tóvá k tankönyv aTTalános"részé Fs, midőn TT személyi nem vagyoni jogok” c«fejezetben röviden szól; a névjogról, szerzői-" szabadalmi iogroi, védjegy jogról és a becsülethez való jogról,/59/

Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy mind a találmányi, mind az újítói jogviszonyos Ihelyezósének kérdésé vitatott irodalmunkban és nem állítható telj's biztonsággal,, hogy azok teljes egészükben való tárgyalásának a polgári/jogban van helye, Sok érv szól a munkajogban való elhelyezésükre, í. találmányok, ujitások ugyanis a munkaviszonyban levőktől származnak általában, mega-g '/találmány, u jú/tá-s ; n? dolgozónak y. üzemben végzet t munkája kapcsán kerül legtöbbször"felszínre, a vállalat dönt a szellemi .alkotás minősítését, a 13 Iá Imán r\val stb„ kapcsolatos eljárást^ folytatja le ^készületben levő találmány, újításhoz a,z anya-? g/bázist műnk < no biztosit ja <, Helyesen utal rá Weltnrr /60/, hogy • a találmánynak, újításnak épugy vannak’ polgári jogi, aint büntetőjogi és a 1Í31Sigazgatási jogi vonatkozásai« Ehhez képest javasoljuk

e f<- joze: Uiek a műn A jqg te rüle tere való átutalását /ez a munkajogi tarf- EonyVFVyn meg Fs For térit"/, s' Te Je zeTbTri' cs ᥠa/s ze rz öi jog részié tes

Ezzel az^Hil,tett didaktikai aggályok is elhárulnának, s még fokozottabban km j-zesr> jutna, hogy ezek /'viszonyok nem áru viszonyok«

Pozitív irányban viszont «- rendsztrbeli változtatás, kihangsúlyozná azt, bőgj/ a szociálist-, termelés, céljait szolgáló munkaviszonyban álló dolgozónak ;n<-masak 3rra kell törekedni , hogy munkáját becsülettel elvégez- . ?j[\ '5/gyónj teryét^megvalósitsa, de azt is,' hogy erkölcsi kötelessége mi na,azon uj eljárások, észszer üsitések közkinccsé té nie, amelyre eiun-