Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 10. 19. 1. rendes kari ülés

-9

kísérik, tanácsokkal segitik munkájokát• Fiatalabb oktatókat még jobban kell bekapcsolni a DISZ munkájába, mint eddig történt.

Aktivan kell résztvenniök a kar tagjainak az egyetemen kívüli társadalmi munka területén is. A tanszékeknek szoros kapcsolatos kell kiépíteni a termelőszövetkezetekkel, tanácsokkal, vállalatokkal, helyszínen kell tanulmányozni azok munkáját.

Befejezésül szólni kell az egyetemi oktatóknak ideológiai képzőéről. Ezen a téren az elmúlt évek során volt előrehaladás s a Kar tagjai valamennyien részt vettek a szervezett iaeológiai oktatásban. Mindezek ellenére az ideológiai oktatás hatása a szaktárgyak oktatásában még nem mutatkozott meg eléggé; a marxizmus tanításai az oktatók egy részének gondolkodását még nem hatja át egészen*

Az 1955-56. tanév a Karon is jól indult. Legfontosabb feladat most az, hogy a párthatározatok értelmében minden professzor és minden oktató tovább haladjon a megkezdett utón s biztos abban, hogy a Kar tagjai a kitűzött feladatokat sikeresen fogják megoldani.

2.

Az Állam- és Jogtudományi Kar-, Tudományos Bizottság- és

Módszertani Bizottság 1955-56. tanévi munkaterve.

Tekintve, hogy az előadmány közkézen forog, az felolvasottnak tekintendő és a jegyzőkönyvhez csatolandó. /Lásd I/.számú melléklet./

Elnök javaslatára a kari tanácsülés hozzájárul ahhoz, hogy a vita mindkét napirendi ponthoz kapcsolódjon.

Bolya La.ios hangsúlyozza, hogy hozzászólását nem kivánja a szokásos szavakkal kezdeni, azonban meg kell állapítani, ez az előadmány önmagáért beszél. A mai beszámoló áttörte a kari ülések eddigi rendszerét, helyes a továbbiakban is ezt a gyakorlatot folytatni, mert az ilyen előadások* sokkal eredményesebbek bizonyulnak.

A referátum említette a vizsgaeredmények taglalásánál a büntető eljárásjogi eredményeket. Ezzel kapcsolatban tett megállapitással egyetért, e tárgynál erősebbek voltak a követelmények, mint a másik eljárásjognál. A jelenlegi IV.évfolyam tanulmányi eredményei minden évben problémát jelentette^ az egyetemnek, a kari tanácsüléseknek. Fokozott követelmények ellenére azonban a számbeli eredmények nem csökkentek nagyon. A marxizmus-leninizmus és a szaktudományok viszonyát illetően az eljárásjogban ma a tantárgy más részére helyeződött át a súlypont, mint azt a burzsoá elméletek tették. Az egész tudomány művelése az elvi oldalra tolódik el. Az oktatás elvi alapjának megváltozása folytán egész más sorrend alakul ki bizonyos intézmények vonatkozásában. A jogtudomány felődése azt bizonyitja, hogy ezekkel a fogalmakkal többet kell foglalkozni. Ilyen pl. a proletárdiktatúra mechanizmusa; ez nemcsak a jogelmélet tétele. A program és tananyag vizsgálatának kérdése a kari munkatervben is szerepel. Kéri, - ha erre lehetőség van - valamelyik program- vagy jegyzetvita eljárásjogból legyen.

Beszámol ezután arról, hogy a tanszék milyen eredményeket ért el eddig a munkás-paraszt hallgatókkal való foglalkozás vonatkozásában. Az évfolyamértekezleten megbeszélték a III.éves hallgatókkal való foglalkozás módszereit; tapasztalata az, hogy ezeknél a hallfatóknál nem a tananyagban való konkrét segitéére van szükség** anem a tanulás módszereiben kell őket segíteni; nem tudják: hogyan kell helyesen tanulni. E probléma valószinüleg másutt is felmerült, kivánatos ezért a helyes tanulás módszereinek a hallgatókkal történő ismertetése.