Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

-lostatikája és dinamikája szerint tárgyalja.

Ez utóbbi eltéréseknél azonban már bizonyos egységes irány vonalat, mint előbb, már aligha lehet felfedezni. Az állami beavatkozásnak a magánéletviszonyok területére való erősbödő behatása mellett - mint arra Világhy is utal /39/ - mindinkább kizárja a rendszerbeli egység lehetőségét .

7.A pandektarendszer uralma a német jogterületen /az osztrák hatás folytán a felszabadulásig hazánkban is/ tehát lényegében a XVIII.században történt első jelentkezésétől kezdve - az imperializmus államhatalma által a magánjogba történt beavatkozás okozta eltorzulásoktól eltekintve - mindmáig uralmon van, ahol a kapitalizmus él.

E rendszerben alapvető változás a 19.század derekától kezdve lényegében nem történt, s mint A.BoSchwarz mondja:/4o/ a pandektarendszer milyensége "megszűnt a jogtudomány aktuális problémája lenni."

Az igy stabilizálódott általános rész tehát a következő tralatitius fejezeteket tünteti. f ,l:

a/ a tárgyi jog és ennek kapcsán a jogszabálytan, b/ az alanyi jog,

c/ a jogalanyok /természetes és jogi személyek/, d/ a jogi tények és ennek kapcsán s e/ jogügylettán /esetleg a jogellenes magatartások/, f/ az alanyi jogok érvényesítene, védelme /elévülés/.

Az általános rész középpontjában az alanyi jogok vannak általában, legfeljebb a tárgyi jogról szóló rész a Duguit, Kelsen, Lundstádt-féle cionista elméletet hatassra nagyobb súllyal jut néha kifejezésre. Az imperializmus viszonyai közt azonban ezt sem lehet szabálynak mondani, hiszen^pl. az imperializmus korának kiemelkedő magánjogásza, Tuhr a német polgári jogról irt átfogó müvében épen az alanyi jogokból indul ki,

2«§. Az áltaJLános rész a szop

ializmus polgári jogának irodalmi rendszerében,

1. A szocializmus első polgári jogának a szovjet polgári jognak rendszerére a pandektarendszer gyakorolt bizonyos beiolyást,/mig tartalmi kérdésekben helyenként - pl, a birtokvédelem kérdésének mikénti kezelésénél - a Code civil hatása észlelhető/ A burzsoa magánjogi rendszer tehát annak ellenére, hogy alkalmas volt a burzsoa uralkodó osztály érdekeit szolgáló joganyag megfelelő formai kifejezésére, átmenetileg nem

fátolta azt, hogy e kereteket újszerű tartalom töltse meg. Az OSzFSzK tk> a pandektarendszer hatására általános résszel rendelkezik. Ez a szokásos elrendezésben tartalmazza az alapvető rendelkezések után a jogalanyokról, jogtárgyakról,9 jogügyletekről, s az elévülésről szóló szabályokat.

Az általános rész rendszere azonban a szovjet jogtudomány fejlődése foly-^ tán a tudományban és az oktatásban mind kevésbbé tartható fenn változatlan formában.

A marxizmus-leninizmus klasszikusai ismételten rámutattak arra, hogy a jog nem valami önálló, öncélú jelenség, hanem az uralkodó osztály akarata, amelynek érvényesülését az elnyomott" osztályokkal szemben kényszerrel biztosit ja. A jog szabályai az emberek közti viszonyokat rendeznek, tehát a jogtudománynak ebből a viszonyból kell kiindulni, hogy a jog igazi értelmét, osztálygyökereit feltárja. Ennek a rendszerben, igy az általános rész rendszerében is kifejezésre kell jutni, s ezért annak középpontjában nem az alanyi jognak, hanem a jogszabályok által megragadott iszonynak kell állania. Be nem az individuumot elhomáiyosiVo. öhállo orgánumot jelentő életviszonynak, hanem az emberek, az individuumok közti azon kapcsolatoknak, amelyek közül döntő fontosságú az embereknek az anyagi javak termelésében egymással szemben jelentkező viszonya, kapcsolatao

Eng,Bérezi 7o old.3o55.