Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 10. 19. 1. rendes kari ülés

Külön vizsgálandó kérdés a munkás-paraszt hallgatók helyzete. A K.V. határozatának központjában áll ez a kérdés. Az országos tapasztalatok arra mutattak, hogy a fokozott követelmények különösen nagy számmal szorították ki a munkás-paraszt hallgatókat az egyetemről* Először is megvizsgálandó, hogy alakult ez a kérdés a Karon. Megállapítható, hogy az országos jelenségek itt nem jelentkeztek. A karon nem csökkent a munkás-paraszt hallgatók aránya, hanem nőtt. A számokat vizsgálva a jelenlegi IV.évfolyamon az I.évre való beirkatkozáskor 48 fi volt ezen hallgatók aránya, jelenleg pedig 57 fi„ A III.évfolyamon az I.évre való beiratkozáskor 6o fi-a, ma 64 fim A jelenlegi I.évfolyamon 71 fi a munkás-paraszt hallgatók aránya. Egyedül a Il.évfolyamon jelentkezik némi csökkenés 58 fi-ról 54 P- ra esett, ami mindjárt az év elején eltávozott néhány munkás-paraszt hallgatóból adódik /családi és egyéb le nem küzdhető okok/. Az 1955- 56-os tanévben a Karon a munkás-paraszt hallgatók aránya 62 fim

Feltétlenül szükséges, hogy a többi egyetemekhez viszonyítja a Karon nagyobb számban végezzenek munkás-paraszt hallgatók; ez a követelmény megmutatkozik a beiskolázási számoknál is. A jogi karoknál a legmagasabb /7o fi/ a munkás-paraszt hallgatók felvételi arányszáma. A tanszékekre igen nagy feladat hárul ebben a vonatkozásban, El kell érni, hogy az átlag képességű munkás-paraszt hallgatók teljes számban végezzék el az egyetemet.

A tanulmányi eredmények alakulásában azonban már itt is jelentkezik az országos jelenség. A tanulmányi szinvonal emelése és a fokozott követelmények különösen a munkás és paraszt hallgatókat sújtják. Mutatja ez azt is, hogy külön foglalkoztak velük. Pl. a jelenlegi IV.évfolyamon a munkás hallgatók tanulmányi átlaga az I.évben 3*54»

II.évben 3*23, III.évben 3*lo volt. Ez a csökkenés -viszonylag kisebb mértékben - mutatkozik a jelenlegi III.évfolyamnál is. I. évben 3*87, II.évben 3.81 ú volt $ munkás hallgatók tanulmányi átlaga. „

A paraszt hallgatók tanulmányi átlagánál hasonló a helyzet. A jelenlegi IV.év áz I.évben 3*74» a II.évben 3*43» Ill.évben 3*4o átlagot ért el. A jelenlegi III.év I.évfolyamon 2.84, a II.évfolyamon 2.8o-as átlagot ért el.

Fel kell figyelni a számokra itt nagyon, mert arra mutat, hogy nagyjából azonos kari összátlagok mögött a munkás-paraszt hallgatók csökkenő tanulmányi eredménye bújik meg.

Vizsgáljuk meg, hogy mi a Karnak feladata ezen a téren. Nem arról van szó, hogy kampányszerű konzultációkkal öntsék a hallgatókba^ az anyagot. Differenciált egyéni segítségnyújtás révén el kell érni tanulmányi eredményeik megjavítását* Nagy feladat hárul ebben a vonatkozásban a tanszékekre. A tanszékek vizsgálják meg egyénileg a hallgatóknak nyújtandó segités módozatait, vállaljanak felelősséget a segítésért. Azt a jó kezdeményezést /patronálás/, amely a tavalyi tanév végén ebben az irányban elindult, az idei tanévben még szélesebben ki kell fejleszteni. E tekintetben még nagyobb mértékben kell a DISZ-szervezet segítségére is támaszkodni. Összegezve ezt a problémát: feltétlenül differenciált, egyénekre bontott segítségre van szükség. Igyekezni kell, hogy ebben a tekintetben káros nézetek ne érvényesüljenek. így a Karon is elterjedt az a nézet, hogy a munkás-paraszt hallgatókkal való foglalkozás nem külön kérdés, hiszen a hallgatók zöme munkás-paraszt származású. Az előbbiek alapján látható, hogy igenis külön problémaként jelentkezik a munkás-paraszt hallgatók tanulmányi színvonalának az emelése.

Külön kell foglalkozni a szakérettségis hallgatókkal. A szakérettségis hallgatók lemorzsolódása országos vonatkozásban igen katasztrofális volt. A Karon is elég jelentős ez a probléma, főleg- 5 -