Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 10. 19. 1. rendes kari ülés
A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Módszertani Bizottságának 1955-56.évi munkatér v'e. I. A kari Módszertani Bizottságnak az 1954-55.tanév folyamán négy profeszszor és négy tanársegéd tagja volt. A Bizottság munkájába azonban - az elózó évek gyakorlatához hasonlóan - a Bizottsági tagokon kivül a Kar oktatószemélyzetének egyes tagjait is esetenként bevontuk, főleg azáltal, hogy különböző ankétjajhkon előadóknak kértük fel őket. Valamennyi bizottsági ülésünkre meghívjuk a rektori hivatal oktatási osztályának, a marxizmus-le ni nizmus tanszéknek és a honvédelmi tanszéknek képviselőit, akik üléseinken rendszeresen resztvettek. Ugyancsak résztvett üléseinken a kari szakszervezeti bizottság oktatási felelőse is. A Bizottság munkáját a kari tanácsülésen elfogadott munkaterv alapján végezte. az eredetileg megállapított munkatervben menet közben bizonyos módosításokat kellett végrehajtanunk a minisztérium utasításainak a megvalósitása érdekében, amelyek bizonyos témaköröknek ankétszerü megtárgyalását tették feladatunkká. Az elmúlt tanévben a Bizottság fő munkaprogramja az uj módszertani alapelvek megvalósulásénak biztosítása volt. Ezzel volt kapcsolatos az a kibővített módszertani bizottsági ülés,amelyet 1954. október hó 8-án tartottunk a szakszervezeti nevelési bizottsággal együttesen s amelyen igen részletes és alapos referátum alapján r * ; ' foglalkoztunk a módszertani útmutató tervezet nyomán a begyakorló foglalkozások, a szemináriumvezetés, valamint a konzultációk kérdésével. Ugyancsak az uj módszertani alapelvek érvényrejuttatásával kapcsolatos az a referátum, melyet a Módszertani Bizottság egyik tagja készített el "Az uj módszertani elvek érvényesülése a tanszékek munkájában" címmel s amelyet a kari tanácsülés megvitatott. Foglalkozott Bizottságunk az uj vizsgaszabályzattervezettel, november hó 19-én tartott ülésünkön részletesen megvitattuk a vizsgák előkészítésével kapcsolatos feladatokat s a referátum alapján nagyszámú javaslatot terjesztettünk a kari tanácsülés elé. Már az I.félév folyamán is foglalkoztunk az államvizsgákkal kapcsolatos problémák módszertani kérdéseivel s a Bizottság egyik tagja a IV.éves hallgatókkal közösen beszélte meg azokat a módokat, ahogy a tanszékek az államvizsgára készülő hallgatók munkáját is segíthetik. A II.félév során elsőként a fokozatosság kérdésével foglalkoztunk "A fokozatosság elvének érvényesülése az oktató-nevelő munkában" c. referátum alapján. Ugyanakkor rendkívül fontosnak tartottuk, hogy félévi munkánk során
