Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés

-13-31

f/ A tartalékföldekről szóló részben /46. és köv. old./ némi ellentmondás mutatkozik. A jegyzet ui. azt mondja, hogy »Az állami tartalékfoldok azok az állami tulajdonban vagy .állami használatban lévő földok,

I amelyek nincsenek földhasználók használatába adva. Ebből következik,

hogy a földek tartalékföldi minősége csak átmeneti állapot lehet stb. » :Ezzel szemben a 27. oldalon arról van szó, hogy "A tartalékföldek az állam mozgó földtartalékai akkor is, ha házhelyjuttatásról van szó a családi házépités előmozdítása végett, stb." A~ ház he ly juttatás ezek sz, rint csak átmeneti állapotot eredményez? Ezt aligha lehet mondani. Nyilván akkor beszélhetünk arról, hogy a házhelyjuttatás esetében a juttatott telek az állam mozgó földtartaléka,. ha a juttatott nem tel je siti a kapcsolatos építési kötelezettségeit s a telek használati jogát megvonják tőle. Ekkor természetesen a juttatott telek tartalékföldi minőségét visszanyeri, illetve elveszti akkor, ha arra a juttatás céljának megfelelően házat építettek.

g/ -az állami földi -1 aj dón megszerzésének jogcímeiről szóló részben a je yzet azt mondja, hogy "Az államosítás a földosztás során jutott jelentőséghez, stb.» Ez nyilván tévedés, mert az 1945-ös földosztás kapcsán államosításról nem beszélhetünk. Az igénybevétel fő jogcímei között ui. az elkobzás és a kártalanítás melletti igénybevétel /kisajátítás/ szerepelt. /1945:VI. tv. I. Fej. 2. §./. Sem az egyik, sem a másik igénybevételi formát államosításnak nem minősíthetjük, bár ezek állami tulajdon megszerzésének jogcímei. Itt lényegében átmeneti áll arm tulajdon keletkezett a földosztás céljára. Az államosítás viszont tartós állami tulajdonbavótelt eredményez olyan céllal, -hegy az állami tulajdonba vett termelési eszközök, vagyontárgyak, stb.a társadalom érdekében és hasznára az állami gazdálkodás szervezetében hasznosíthassanak.

h/ Az egyéni gazdálkodás alatt álló föl dinagán tulaj den közös jellegzetességeinek tárgyalása kapcsán a jegyzet a korlátozások hatását fej. tegetve azt mondja; »Nem érvényesül a kisárutermelők nagy tömegeinek elnyomorodásn, a proletariátus soraiba süllyedése, stb." Vajjon.vlehete a proletariátus soraiba süllyedésről beszélni a népi demokrácia viszonyai között, mert hiszen ezeknek viszonyoknak az elemzéséről ve szó, Ez a megállapítás a kapitalizmus viszonyai között megáll, ha ott olyan rendelkezéseket foganatosítanának, mint amelyekről a jegyzet szó /54.old./. A mi viszonyaink között a proletariátus nyilván nem az a proletariátus, amely a terme1esi eszküzöktől nog v fosztva, s így " süllyedésiről beszélni nem lehet.

i/ Az állampolgárok személyi tulajdona lakótelkeken címet viselő 8.§ alatt tárgyalt anyag a jegyzet 74-75. oldalán általános ingatlanjogi kérdések tárgyalására lép át. /A házépítkezések kedvezményei./ Nézetem szerint ennek nincs itt helye még akkor sem, ha a kérdés kapcsolatban van a lakótelek használatával.

j/ A szocialista fejlődés során kialakuló földhasználati jogcímek tárgyalása során /85.old./ a jegyzet a népi demokrácia átmeneti viszonyai között jelentős jogcinként említi a termelőszövetkezetbe belépést, ami a termelőszövetkezet földhasználatának jogcíméül szolgád,amennyiben a tag által müveit földterületről van szó. Ez a fogalmazás nem látszik pontosnak, mert nem a belépés a földhasználat jogcíme, hanem a termolő szövetkéz éti jogviszony kapcsán létrejött önkéntes társadalmasítás, amelyen a földhasználat alapul. Ez azonban valóban a belépés folyománya.

Eng. Bérezi, 6o pld. 652.