Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés
-ösan csak állami t .lajdonbanl ehet. Ezt az elvet követi a magyar jogrenc szer is, amikor még átmeneti jelleggel sem ismeri el a termelőszövetkezeti földtulajdont. Éppen ezért - Seres szerint - semmiképpen sem vall? egységes, következetes tulajdonjogi szemléletre az, ha a visszatartott háztáji földre a személyi tulajdonjogot elismernénk, Ezzel ui. a tulajdonjogi elméletben mesterségesen elszakítanánk azoknak a+tulajdonjogi helyzetétől, amelyeket a tagok a termelőszövetkezeti közös használatbal egyesítettek s amelyekkel ez a föld sajátos egységben van. -ég átmeneti jelleggel sem ismeri el a visszatartott háztáji földre a személyi túla, dón jogot alapvető mezőgazda» sági termelési eszközi minőségén.: s azokra • jellegzetességeire tekintettel, amelyek ellentmondanak a személyi túl”.; dón jellemző vonásainak, a személyi tulajdon szemszögéből nézve ellent, mondást lát’ a háztáji föld tulajdonjogának alanya és a háztáji föld ' nélatának alanya kozott is. Végső következtetésként megállapítja, hogy a visszatartott háztáji föld tulajdoni szempontból a term.lőszövetkn' tagok földtulajdonának kategóriájába tartozik, és kisebb sajátosságait' eltekintve azzal egyneműnek tekintendő, A lakótelek személyi tulajdona kérdésében lényegében azonos álláspontot vall annak kiemelésével, hogy ez a földtulajdon a személyi tulajdonnak talán még több elemét, sajáto ságát tartalmazza, mint a háztáji föld tulajdonjoga. Ezt n földtulajdo jelenlegi földtulajdoni rendszerünkben a földmagántulajdon körében kül kategóriaként javasolja megkülönböztetni, hiszen erre a földre nézve a tulajdonos örökhasználati joga áll fenn akkor is, ha valamennyi föld állami szocialista tulajdonba kerül. & kategoyiáneúc “munkások és alkal uazottak személyes használatára szolgáló földmagántulajdonának" elnevc zést javasolja." /V. ö. i.m. 605. és köv. oldalaival./ +földeknek a A visszatartott háztáji föld és a lakótelek személyi tulajdonjoga téka tétében álláspontom teljes egészében megegyezik Seres Imre aspiráns fc tebb vázlatosan ismertetett álláspontjával. Nézetem szerint is, ezekre e földekre nézve, a személyi tulajdonjogi konstrukció csak mesterkélten állítható fel s nem egyszerűsítését, hanem bonyolultabbá tételét erec ményeznék földtulaj doni rendszerünknek. Ami pedig tulajdonjogi rendszerünkben a személyi tulajdonjog formáit illeti, az egyéni személyi tulajdonjog általános formája mellett - nézetem szerint - a közös személyi tulajdonjog körében három változ lehetséges. Kialakult, illetve kialakulóban van ui. a/ a közös szernél; t lajdónjog, b/ a családi személyi t lajdonjog és c/ a termelőszövetk zeti család személyi tulajdonjoga. A közös személyi tulajdonjog/a/ abban különbözik a családi személyi tu lajdónjogtól /b/, hogy az előbbinél a tulajdonostársaknak a tulajdoné való részesedési aránya már a tulajdonköz sség keletkezésekor iso&ret /pl. a közösen vásárolt fényképezőgép, stb./, a családi személyi tula donnái kapcsolatosan azonban rendszerint nem /pl. a csal^d által közö beszerzett bútorok, illetve egyéb ha-ználati tárgyak, stb. esetén/, v gül pedig a termelő szövetkezeti háztáji család személyi tulajdonjoga esetében olyan osztatlan személyi tulajdonjog van kialakulóban, amely ben a tulajdonosok részaránya csak esetenként állapítható meg s öröklésére különös szabályoknak k*-;ll érvénye sülniök. Jogrend szűrünkben ez utóbbi személyi tulajdonjog még nem nyert tételes szabályozást s őzéi konkrét esetben a polgári jognak a közös tulajdonra vonatkozó szabály it kell alkalmazni. Eng. Bérezi, 60 pld. 548. •••“ ' ' ' ' •:,íc£t
