Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés

a*3R .cso^noörpíjjí p. ss nssaxd ,«eií^ihi vií r*£Sfl áisaaí íkaitfí . • ..... “ . ^,cx\ ~v ' '"*''■ ' - -- r •'!•*• ' ez alkotmány a társadalmi rend meghatározásinál épen abbéi indul ki, £;ögyMa termelési eszközök zöme íz állam, a közületek, a szövetkezetek tulajdonában van',' másrészt a társadalmi és magántulajdon közt a határvo­­fcálat épen a termelési eszközök feletti tulajdon alanyának kiléte dönti _;tl. Tehát nemcsak az állami tulajdonnak, de a szövetkezeti tulajdonnak 5ft's legjellemzőbb tárgyai a társadalnasitott termelési eszközök«, Persze „ r kétségtelen, hogy az állami szocialista tulajdonban álló alapvető termo-~ _\lési eszközök forgalmon kivüliek, mir az állami tulajdonban álló más ter­helési eszközök, valamint a szövetkezeti tulajdonban állók ne--. zok, mert 'magántulajdon tárgyát is képezhetik, ha azonban társadalmi tulajdonba k - ^.rüitek, úgy ténylegesen mégis megszűnnek az áruforgalom tárgyai' lenni, + .­­hát lényegében elvesztik árujellegüket. Úgy véljük azonban^ hogy óbból ■v ä tételből is, mely szerint az állami szocialista tulajdonnak és a szöv t­j.ék'tz’eti ^szocialista tulajdonnak egyaránt jellemző tárgyai a sz lizált 'termelési eszközök, levezethető az a tétel, hogy az állami sz oialista .tulajdon nem . áratulajdon, mig a szövetkezeti az. Ha ui, abból indulunk ';;^ci, hogy az állami szocialista tulajdonban álló termelési eszközök pro­duktumai jelentős részben nem a piaci forgalom számára készülnek, haneo az állami vállalatok, gazdaságok termelési eszközökkel, továbbá ezek, vn­­-■jlámint állami szervek, intézmények használati javakkal való ellátására, s e produktumok közül is a legnagyobb jelentőséggel az állam gazdálkodó .szervei részére készült nagyjelentőségű termelési eszközök /nehézipari “ 'gépek stb./ bírnak, amelyek pj.ee! forgalomnak semmiképen nőm tárgyai,mig d szövetkezet lényegében csak piacra termel, tehát áruforgalom céljaira, úgy megállapítható, hogy a szövetkezeti tulajdon árutulajdon, mig az ^állami szocialista tulajdonról ugyanez ndm. mondható el, még akkor sem,ha I d kiskereskedelem céljára készült produktumok a piaci fogyasztás tárgyai. j-f 12. A személyi tulajdon alanyainak körét fejtegetve a jegyzet helyesón : foglal el kompromisszuá-lis--’álláspc>nte*b- azon'két szélsőséges nézet között, melyek egyike szerint kizárólag a tulajdonjog alanyának osztályhelyzete . / a korábbi polg.jcgi jegyzetben kifejezésre jutó álláspont/, másika sze­rint pedig kizárólag a tulajdonjog tárgyait képező javak funkciója /ter­­is itlési észközök-használati javak és ezzel egy elbírálás alá eső jelenték­telen munkaeszközök/ szabja meg. azt, hogy adott esetben személyi tulaj­donnal állunk szemben, vagy magántulajdonnal /Knapp-nézete/. A szerző ál­láspontját alátámasztó helyes indokok /9o.1./ nézetünk szerint kiegészit­­.hv-tők volnának az alábbiakkal: a szerző álláspontja az elméleti egység I-érd éké ben az egységes kategóriák felé törekszik /a tőkés minden vagyon­­táhrya tőkés tulajdon tárgya, , a bérből élőé pedig személyi tulajdon tár­­ryh/t ui. e nézet szerint csak a kisáruterrrelő tulajdonának tárgyai kö­­tssot-t kell a javak funkciója szerint különbséget tenni; a tulajdon tárgy3»­­a'it képező javak funkcióját szem előtt tártó felfogás as embert, a tulaj­donjog alanyát, s ezzel a javak forrását háttérbe szorítja, elhocályosit­­veja.* márpedig ez a tulobjektiv^lás az alany osztályhelyzetenek elleplezem ülse. adhat alapot; az a nézet,, mely szerint a tőkésnek is lehet személyi etülajdona a használati, fogyasztási javakon semmiképen sincs összhangban * azzal az általános szemlélettel, mely szerint a személyi tulajdon a szo­­t oialista viszonyok jellegzetes jelensége, s a termelési eszközök társs­­sttfsb-mi tulajdonának függvénye, /a Khapp-féle szemlélet mellett ui. ez az -£#ítalánosan elismert tétel aligha állhat meg, hiszen a tőkés személyi tu­­íafcájdona használati javai felett az ő termelési eszközei felett fennálló etdkés tulajdonának derivációja./ t 15. Szomszédjogok helyett a jegyzet "szomszédjogi korlátozásokéról szól. ii/Xo7i*l*/* Ezek az un, korlátozások azonban lényegében nem korlátozások n t*ooi*Íl#ta szemlélet szempontjából, hanem a szocialista tulajdonjog tar-Eng. Bérezi Imre- Stencillap száma:535.~ 60 pia*-

Next

/
Oldalképek
Tartalom