Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés

I?- 4 -Az .a felfogás, amely a birtokot a jogvédelem eszközei közt az általános részben kívánja elhelyezni, szem elől téveszti egyrészt azt, hogy a bir-1 toknak, bár kétségkívül legfontosabb, de csak egyik jogi hatása a védelem.

Savigny nézete /deliktumelmélet/ szintén csak a birtokvédelmet tartja ^ szem előtt, s annak egyéb joghatásait nem . Ez vezeti őt a birtoktan kötelmi jogban való elhelyezésére. /Ezen az alapon azonban a tulajdon is a kötelmi jogba volna iktatható/.

Nézetünk szerint a birtoktannak a tulajdonjog keretében való tárgyalása; egyrészt azért indokolt:

mert a tulajdon egyik legfontosabb részjogosítványa a birtoklás, fiWTt a birtok épugy dolgokon realizálódik - a iuris quasi possessio erősei elméleti jellegű kategóriájától eltekintve - mint a tulajdon, s mert a birtokvédelemnek fontos szerepe van a szocializmus legfontosabb

tulajdoni kategóriája, a társadalmi tulajdon védelmének teljesebbé tételében.

Kérdés azonban, helyes-e a birtoktannak: a tulajdonjog függelékeként való tárgyalása?

Már a korai pandektisztikában /Nettelbladt előtt./ sec volt egységes nézet arra, hogy a dologi jog mely részében nyerjen tárgyalást a birtoktao, s ezért hol a tulajdonjog előtt, hol annak keretében, hol azután tárgyalták azt. /A.Schwarz: Zur Entstehung des modernen Pandektensystems.SZ.42.k 599.1./. Ezt látjuk a későbbi római jogi, ill. magánjogi rendszerekbe^' < .... is* A tulajdonjog előtti tárgyalást a mér említett történelmietlen kronologikus szemlélet indokolja, a tulajdonjog utáni tárgyalás viszont részben a Code Civile hatására vezethető vissza, másrészről arra, hogy a tu-^ lajdonjog egész tanának kifejtése lényegében nem tételezi fel a birtokve;dem ismeretét, már pedig a birtoktan - szerintünk helytelenül - csak a • birtokvédelmet tárgyalja, lényegében s a birtok más fontos jogi hatásait nem vonja a tárgyalás körébe.

Nézetünk szerint a birtoktan tárgyalása helyesen csak a tulajdonjog tanába illesztve, a tulajdonjog tartalmának kifejtése után volna helyesen meg ejthető. Indokolja ezt:

egyrészt az a megfontolás, hogy a birtoktan lényegében a tulajdon egyik részjogosítványához a birtokláshoz adja meg az elméleti alapvetést;

má,sréazt, amint a telekkönyv tanát azon célból illesztjük be a tulajdonjog tanába, hogy kifejthető legyen az ingatlanok feletti tulajdonszerzós legfontosabb esete, ugyanúgy a birtoktan is ide volna beilleszthető azért hogy a birtokszerzés utján közvetlenül, vagy közvetve való ingó-tulajdonszerzés esetei megfelelő elméleti megalapozást nyerjenek;

indokolja ezt továbbá az is, hogy ilyen módon a birtokhoz fűződő jogi h" tások egységes tárgyalást nyernének, s nem kellene elszakítani a birtokvédelem tárgyalását a birtok egyéb jogi hatásainak tárgyalásától;

végül indokolja ezt az a didaktikai meggondolás, amely súlyos ellentmondást lát abban, hogy a jogtanulé az egész tulajdonjogon keresztül ismételten foglalkozik a birtok kérdésével: /a tulajdonszerzés több módjánál a birtokos igényeinek tárgyalásánál s tulajdonossal szemben stb./, de a birtoktant csak később ismeri meg,

valamint az az ugyancsak didaktikai jellegű megfontolás, hogy a jelenleg: tárgyalási rendszer mellett a hallgatóba a birtok jogi hatásaként kizáró'

Bng. Bérezi Imre.- Stencillap száma:53o.~ pld.-