Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 04. 19. 4. rendes kari ülés
18 -A községi tanácsok a termelőszövetkezetek irányában közvetlenül hatósági jogkörrel nem rendelkeznek. A községi tanácsok jelentősen elősegíthetik azonban, hogy a mezőgazdasági, termelőszövetkezetek alapszabályszerűen;*® gazdálkodjanak. Többek között pl. azzal, hogy segítséget nyújtanak a 1&>zös vagyon védelmében, a munkaegység helyes felszámításában, a helyed8 munkaszervezet kialakításában, a vezetés állandó erősítésében, a murTkárfegyelém és a családtagok közös munkába való bevonásának 'biztosításában,' stb. Erre azért alkalmasak elsősorban a községi tanácsok, mert nekik' v*an legközvetlenebb kapcsolatuk a termelőszövetkezetekkel, termelŐszövetk^- . zeti csoportokkal. Természetesen nemcsupán az állami irányi tást mégv.ayósitó szerveknek vannak feladatai a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mintaalapszabályával kapcsolatban. A pártszervezeteknek, pártbizottságok’ nak és más különböző társadalmi szervezeteknek /pl. f öld müve sszövet kézre / is jelentős tennivalói vannak .e téren, Azonban a hatáskörök differenciáltsága problematikájának telj es megoldásír 5- , ^.•■poe ■- .1 emzésére mégs§m vállalkozhatunk e tanulmány keretei között, 1' veri Á mezőgazdasági termelő szövetkezeti csoport Mintaalapszabályával kapcsolatos jpgi_problémák, 4. Kovács István: ,:a hatáskörök elhatárolásának és a tömegkapcsolata differenciálásának jelentősége a tanácsi szervezetben" eimü tanul mányában a következőket irta: "A termelőszövetkezetek érdemi munkáját, tekintve azonban s községi tanács és szerveinek hatáskör, csak az ellenőrzés, a javaslatok megtétele, a véleményezés' jógáié terjed. A t.sz. érdemi munkájára-vonatkozóan nem hozhat kikényszeríthető hatósági aktusokat, Tehát van ugyan a községi tanácsnak hatásköre a termelőszövetkezetek érdemi munkáját illetően is. ellenőrzésre, javaslattételre. Azonban nincs e tevékenységi körbe hatósági jogköre. Hatósági jogkör csak a járási tanácsot s annak végrehajtóbizottságát, illetőleg a járási mezőgazdasági osztályt illeti meg. Jogszabályok által meghatározott körben a termelőszövetkezetek fejlesztése, s a termelőszövetkezetek belső demokráciájának biztosítása stb. érdekében kikényszeríthető hatósági intéz kedést is kiadhat, állam és Igazgatás VII,évf,ó.sz. 1955.junius 314.old.Kovács Tibor: A szakigazgatási szervek hatásági jogköre, 567,569,576.old. Nagy László: Tanácsaink feladata a termelő szőve kezetek állami irányításának rendszerében, Állam és Igazgatás 19* julius, 4o9.old. A népi demokratikus államokban a termelő szövetkezés fő formája a me zőgaZdasági termelőszövetkezet, A MLP Központi Vezetősége 1955. júniusi határozata'erre a szövetkezeti típus fejlesztésére hívta fel a figye/meo Ez a gazdaságszervezeti forma a legfejlettebb és a gyakorlatban ez v|lt be a legjobban, mert a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben korlátlan lehetőség van a korszerű gépek alkalmazására, a munka termelékenységé növelésére. A mezőgazdasági termo lő szövetkezet kapcsolja össze legjobban a tagok egyéni érdekeit a közösség érdekeivel. Ez viszont nem jelen-, ti azt, hogy más fejletlenebb szövetkezeti formákat nem helyes létrehoz* ni a fejlődés bizonyos szakaszában/-Sőt ezekre szükség is van. A lenini szövetkezeti elvek közül kiemelkedik'a' fokozatosság elve, Lnne a tanításnak figyelembevételével hazánkban a mezőgazdasági termelőszöve kezet mellett még két szervezeti típus volt az 1o68/1955./VII,28,/ MT. • ez, határozat élőt'*'. Ezek a szövetkezeti típusok már előrehaladást • jele tettek 3Z egyéni gazdálkodással szemben. Ezekre a fejlődés adott szaka Bag. Bérezi Imre.»Stencillap száma:373.- 5o pld.-
