Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 19. 4. rendes kari ülés

A mező gazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabályának jogforrási jellege az állami és társadalmi szervek ezzel kapcsolatos feladatai. ■ !

A_mozőgasd.asági artyel Mintaalapszabályzata a Szovjetunióban^

Mikoján elvtárs az SzK/\/ XVIII«kongresszusán tartott br-reá Seben a

következőket mondotta."A mezőgazdasági ártyel Mintaalapssabáiyzata nem csupán ma érvényes alkotmánya a kolhczéletnek, a kolh.ozrendszernek, hanem a kommunizmus győzelméig még sok éven át zászlaja lesz a kolhozparasztságnak* És nem csupán számunkra, a Szovjetunió számára. Amint a kapitalista országok felszabadult parasztsága ledobja magáról a kapitalizmus jármát és gieg akarja tudni u] élete felépítésének módját, nem kell majd hosszú ideig keresgetni az uta*, a módszert, mert ebben a mezőgazdasági artyel Mintaalapszabályzatban meg fogja találni a választ, arra a kérdésre, hogyan kell felépíteni a szabad paraszt életét, hogyan keli felépíteni a szocializmust a falun,"

Jelentőségét mutatja az a tény, hogy a Szovjetunió alkotmánya közvetlenül is hivatkozik a 7.cikkelyében a mezőgazdasági artyel Mintaalapszabályzatára. A kolhozf.al a szovjet állam első szakaszában már Lenin is foglalkozott, továbbfejlesztve Marx és Engels tanításait. Hires szövetkezeti tervében, de más jelentős munkáiban is állást foglalt az artyel tipus, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létesítése mellett.

A bizottság munkájában élenjáró kolhozparasz tok, a falusi szovjetek legjobb dolgozói, mezőgazdasági szakemberek, kiváló kommunista funkcionáriusok vettek részt, A mezőgazdasági artyel Mintaalapszabályzatát az élenjáró kolhozparasztok II,kongresszusa fogadta el 1935 február 17-én. Tehát a megalkotásnál is, az elfogadásnál is széleskörű demokratizmus érvényesül t.

3

A kolhozok Mintaalapszabályzata hosszú fejlődés eredménye.'

1. N,D.Kazancev: A mezőgazdasági artyel Mintaalapszabályzata - a kolhozaiét alaptörvénye« Állam és Jogtudományi Intézet nyersforctitása . 29 • óla,

2. Lenin Müvei 33»köt,Bp>, Szikra., Szövetkezetekről.467-475»old. Marx-Engels Müvei XXVII«köt.524»lap» /oroszul/.

3« A fejlődést igen plasztikusan mutatja az SzK/'ö/p kongresszusainak, konferenciáinak és Központi Bizottsági plénumainak határozatai

I. , II,, III,köt,Bp,, Szikra», 1954.

I_,,_ Határozatok az ÖK/b/P IX, kongresszusán 575-573, az ÖK/b/P X. kongresszusán 657: az ÖK/b/P XII.orsz.konferenciáján 777-781.old

II. Az ÖK/b/P XIII.kongresszusán 39-48, az ÖK/b/P XIV. konferenci - Tfén 170-185,., az ÖK/b/P KB 1925»X.’3~lo* plénumán, 21?, az ÖK/b/~ XV. kongresszusán 557-560«old.

III» Az ÖK/b/P XVI kongresszusán elfogadott határozat 55-68., a SztJ Minisztertanácsa és az,ÖK/b/P KB határozata 580-592 és végül ■ a SzKB KB határozata 714-76?,old.. Sőt más helyen is történtek intézkedések a szövetkezetek, a szövetkezeti gazdálkodás több problémájáról-.

Eng, Bérezi Imre- Stencillap

száma 3621.- 5o pld«