Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

EngoBérezi 7o plds.>j&-O'

lett -volna finnek abbeli indokait feltárni, hogy' az imperialista jellegű törvénykönyv szükségszerűen elzárkózott a világos fogalmazástól, attól, hogy mindenki szénára közérthető szabályokat tartalmazzon és ehelyett a osak kiváltságosak részére érthető jogtételek me ghoz atpiával könnyítette meg a jogalkotó a bírónak az oszta'j. verde ke két messzemenően szolgáló tevékenvseget, /Bizonyos fokig emlékeztet ez a római jog fejlődésének arra az időszakára, mikor a jog a pcntifexek titkos tudómé.-* nya volt,/ /58«old«/

Feltétlenül hiányosságnak kell tekintenünk azt, hogy a jegyzet a Ma- ~ gyár Tanácsköztársaság által alkotott polgári jogi szabályokról nem - emlékezik meg« /68«óla«/

Úgy gondoljuk joggal hiénjolhatjuk, hogy a jegyzet a különböző magyarkouiiikácios javaslatok, de különösen az 1928-as javaslat sikertelenségének okait vj'j tárja'fel részletesebben« Márpedig két ségte len, hogy a hallgatót érdekli az, hogy a viszonylag rövid idő alatt egymást követő öt tervezet közül miért nem válhatott egy sem törvénnyé. Szükséges volna rámutatni ennek osztályokaira s az’ezt leplező különböző ide Ölógiai magyarázatokra, az irredentists szemlélet érvényesülésére,, a ” népszellemeÍrnél"+ sajátos felújítására stb, /7oaold,/A kezdő hallgató felé valószínűleg problémát jelent az .3 látszólag ellentétes negállapítás, amely szerint az 1928-as javaslat sz uralkodó osztály érdekében nem vált jogszabállyá, ugyanakkor annak rendelkezése it túlnyomórészben az ugyancsak az ura]osztály érdekeit szolgáló birói gyakorlat r'tvette„ /7OoOld,/ Ennek a látszólagos ellentmondásnak a feloldása igr n kívánatos lett volna, legalább annyinak megemlítésével, hogy Íratlan jog esetén a jogalkalmazó mindig rugalmasabban, megfelelőbben tudja az uralkodó osztály érdekeit szolgálni ítélkezésében mintha Írott jogszabály őt gyakorlatában kötné* hiszen annak nyilt át törése sokszor kényelmetlen lehet a tömegek feié«

Másodéves hallgató számára még problémát jelent az állami kezelésbe vétel-ős az állami tulajdonba vét;- l különbözősége, s ezért ennek .égész re vid megmagyarázása indokoltnak látszik, /8-4-old,/

A kötelmi, jog fejlődésének bemutatásánál hí áru aliuk a 13.Ho/1948oMoEj sz«rendelet megemlítését^ amely pedig gyakorlatidig igen nagy fontoss" gal birts

Kérdéses, hogy szükséges-e a családjog fejlődésének az a viszonylag részletes bemutatása, melyet a jegyzet ad. Elvi szempontból c- llcne' szc ennek az, hogy a hallgató igy nem látja igazoltnak azt a jegyzet eleji igen helyesen erősen hangsúlyozott tételt, hogy a családi’jog 3 polgr' ri jogtól különálló jogágazat, Gyakorlati szempontból sem indokolt p zárt, mert a családjog: jegyzet részletesen ismerteti a fejlődést, T érezzük, nincs különösebb szükség olyan viszonylag kisebb jelentősé szabály megemlítésére e helyen, mint’pl, az 1949e~evi 18«tfvramiké más területeken lényegesen fontosabb jogszabályok említés nélkül mar nak. Egy-tartalmi problémát is meg keil’említenünk ezzel kapcsolatban, A jegyzet a 6800/1945c.MoTi«sz« rendeletben foglalt bontóokokat minden külön magyarázat nélkül ismerteti. Ebből a hallgatónak olyan téves ké zete támadhat, mintha a demokratikus állaarendnek egyik első feladata közé az tartoznJ , volna, hogy általában könnyítse 3 házasság felbontását, ezáltal csökkentse a családi élet szilárdságát. Szükséges volna r talán kifejteni ^már itt röviden azt, hogy a jogszabályban kifejtettek, lényegében polgári demokratikus követelményeket talósitottak meg s in: dokoltságuk abban kereshető, hogy a múltban vonzalom nélkül, pusztán vagyoni érdekből kötött házasságok felszámolása, valamint 3 már csak