Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged
1954. 10. 21. 2. rendes kari ülés
A hallgatókkal foglalkozó szakemberek tevékenysége arra is kiterjedt, hogy a hallgatóság ne csak passzivan szemlélje a körülötte folyó munkát, s tevékenységük ne csupán az "érdekes” ügyekből tevődjék ki. hanem a szovjet tapasztalatokat alkalmazva /lásd: B.T.Kozsnyikov: A hallgatók termelési gyakorlatának előkészítése. Felsőoktatási Szemle,1952.,134., illetve 13b.old./ válogatás nélkül minél önállóbban igyekezzenek ellátni az illető ügykörben előforduló különböző érdemi feladatokat is, mi•helyt már elsajátították az illető munka elvégzéséhez szükséges alapvető ismereteket. E gyakorlat folytán konkréten kifejezésre jutott az a jogos kivánalom, hogy a szovjet felsőoktatáshoz hasonlóan mi is következetesebben érvényesítsük az önálló munkára való nevelés szempontjait. /Lásd: Kónya Albert: A szovjet egyetemekröi es főiskolákról. Felsőoktatási Szemle, 1953., 483.old./--5-A hallgatóság önálló munkára való nevelése terén leginkább azok a foglalkoztató szervek nyújtottak kiemelkedő eredményt, ahol az előző gyakorlatokon már foglalkoztak egyetemi hallgatósággal, s igy korábbi tapasztalataikat kellékép gyümölcsözte thettek. Az is kedvező előfeltételnek bizonyult, ahol kisszámú /2-4/ csoport volt a foglalkoztató szervek gondjaira bízva. Itt a szakmai felelős és a többi dolgozó lényegesen közvetlenebb kapcsolatot tarthatott fenn a gyakorlatot folytatókkal, az ilyen szervek munkájába is fokozottabban lehetett ezeket a fiatal kádereket bevonni, emellett munkafegyelmük is megfelelőbben volt biztosítható, mint ahol többen folytattak gyakorlatot. E tapasztalatok a iövő évi nyári gyakorlatok megszervezésénei arra ifc$®» hogy az említett számban, s lehetőleg azokhoz a szervekhez kerüljenek a hallgatók, ahol már korábban foglalkoztak Karunk hallgatóival. Örvendetes, hogy a hallgatóság önálló munkájában figyelemreméltó fejlődés' volt tapasztalható. A hallgatoság munkakeclve főként“ott volt lendületes , ähöl á gyakorlatok utolsó két hetében már önálló előadmánytervezetek, s más különböző feladatok elvégzésére is megbízást nyerték, amelyet egyébként annál is inkább sikeresen végezhettek el, mert ebben az évben mér eljárási jogot is tanult a III. evet végző hallgatóság. Az , önálló munka terén kiemelést érdemel pl. Kunos József, akinek a kapott szempontok alapján igen jól sikerült összeállítania a Bács-Kiskun-megyei tanács VB.-ának egyhónapos munkatervét. Gyöngyi Gyula* Ravasz László* Szabó Béla és Tihanyi Eleonóra szakreferensek irányítása mellett Szegeden, illetve Debrecenben panasznapot tartottak. Demeter Károly Nyíregyházán, Farkas Jenő, Kovács Imre Béla, Mosonyi Géza és Varga Ferenc pedig Békéscsabán több döntőbizottsági tárgyalást sikerrel vezetett le és jó ítélőképességről is tettek bizonyságot. Ugyancsak üzemi felelőseik irányítása mellett Bőd Ágnes, Gyuris Miklós, Kerék Károly és Uj Zoltán vállalataikat több döntőbizottsági tárgyaláson sikerrel képviselték. Fóhsz Béla, Kovács Imre, Pap Ignác, Simonyi Sándor és Stammer József vádirat- tervezetek készítésében mutattak fel figyelemreméltó eredményt. Horváth Béla bírósági itéletszerkesztő munkája is dicséretes volt. A gyakorlatok különösen a Bács-Kiskun-megyei Tanácsnál voltak minden tekintetben példamutatóak. E tanács dolgozóinak lelkiismeretes munkája eredményeként a hozzájuk került hallgatók teljesítménye évről-évra emelkedést mutat. Sajnálatos azonban, hogy a szegedi járásbírósághoz került hallgatóság önálló munkájában nem mutatkozik fejlődés a tavalyival öszszehasonlitva. Ez feltehetően az üzemi felelősök nagy elfoglaltságával van főként összefüggésben. Az üzemi felelősök közül külön ki kell emelni Erdei József pénzügyminisz Tórium naztaivvezetőhelvettes, Hajdú Aladár Hajdu-Bihar-megve.i logügyi • *' v - r' - u * % r /■ - V. . - . ..
