Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged
1955. 01. 14. 5. rendes kari ülés
Beszámoló az egyetemi oktatás módszertani alapelveinek érvényesülésóról* Az MBP Központi Vezetőségének múlt évi határozata a közoktatás helyzetéről és feladatairól a 7« o/ d/ pontjában foglalkozott az egyetemi oktatás módszertani kérdéseivel is, A határozat szerint: "Az egyetemi oktatásban fokozatosan fel kell számolni az elterjedt középiskolás módszereket /anyagkövető szemináriumok, csoportos tanulás, kötelező konzultáció/. Emellett továbbra is biztositani kell a szakérettségizetekkel.való alapos foglalkozást az alsóbb évfolyamokon. Az oktatás alapjává az előadást kell tenni. ’Az előadások az adott tudományág valamennyi .kérdésének -felszínes tárgyalása, az adatok öncélú halmozása és tulrészletetése helyett a tudományág alapjait, lényegét* legújabb eredményeit, továbbfejlesztése problémáit ismertessék és értessék meg." " Biztosítani kell az oktatásban az elméletnek a gyakorlattal való szorosabb kapcsolatát. Gondoskodni kell arról, hogy a- tanulmányi anyag az adott tudományág elméleti problémáinak felvetése és tisztázása mellett az építő és kulturális munka feladataira készítsen elő, A hallgatókkal fokozott önállóságra, az uj iránti érdeklődésre, kezdeményezésre, a tudományos munka módszereinek elsajátítására kell nevelni..." Az MBP.III.Kongresszusa megerősítette a K.V. határozatát, amely az oktatómunka megjavítását és a szocialista nevelési módszerek kidolgozását és alkalmazását irta elő. A IIIoKongresszus utáni tennivalókat Erdey-Gruz Tibor elvtárs, oktatásügyi miniszter, 1954 junius 28-án mondott beszámolójában határozta meg és célul tűzte ki, hogy az egyetemi munka megjavítására még a tanév kezdete előtt ki kell adni a módszertani alapelveket. Az 1954-55 * tanév kezdete előtt~megjelent az oktatásügyi miniszter 854/8551-3o/l954oOM.sz.utasítása az egyetemi oktatás módszertani alapelveiről, s az utasítás folytán az 1Ü 5 4-550tanevTően azTMegyé"temekr9 varo feladatokat meghatározó 855-55/1954.sz,utasítás az egyetemek főbb feladatairól az 1954-55.tanévben. A módszertani alapelvekről szóló miniszteri utasítás kiadását az egyetemi oktatók körében lefolyt széleskörű vita előzte meg s az utasítás az oktatók teljes egyetértésével találkozott. Az utasítást megelőző vifea és maga az utasítás is már némi tapasztalatokra támaszkodott, mert az oktatásügyi minisztérium kezdeményezésére ezeknek az uj alapelveknek gyakorlati alkalmazása már az 1953-54.tanévben megkezdődött. Az utasítás létrejöttének ebben a demokratikus rendjében Karunk oktatói a tudományos oktatók munkájának és tapasztalatainak megbecsülését látták és értékelték és teljes erejükkel hozzáláttak,^hogy az uj módszertani alapelvek érvényesülését a Karunkon folyó oktatásban is biztosítsák,-o-o-o-o-Az egyetemi oktatás módszereinek alapgondolata az önálló munkára való nevelés. Az eddig alkalmazott u»n. középiskolás módszerek után' áz önálló munkára való áttérés az egyetemi hallgatókat olyan feladatok elé állítja,, amelyeket saját erejükből megoldani nem tudnak. Ezért az említett utasítás megköveteli a fokozatosság érvényesítését a módszertani alapelvek alkalmazásában. "Az átmeneti időszak legfontosabb alapelve a fokozatosság. Az előadásokban a középiskolákban tanultakra építve lépésről-lépésre kell bővíteni a tananyagot és fokozatosan kell áttérni az egyetemi színvonalra és módszerekre"- mondja az utasítás.-