Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. 08. 27. 3. rendkívüli kari ülés

-5-L^

A törvénytervezet érdemi, helyesebben tartalmi elgondolásaival hagymában egyetértek az alábbiakban irt kivételekkel.

A i|_. § meghatározza, hogy mely termelési eszközök lehetnek magántulajdonban, s az 5» 6s 6. 'j-ban van körvonalazva a ki sáru terme lók tulajdona, illetve a tok s t lajdon. Feltűnő, hogy a kisárutermelő tulajdonánál a törvénytervezet kiemeli a védelemben való részesülést, ami arra engedne következtetést, hogy a magántulajdon másik formációja, a tőkés tulajdon védelmet nem igényelhetne. J\ 5* % a társadalmi tulajdonnál isx kiemeli a fokozott védelmet, s a 7. § a törvény védeilmét biztosítja a személyi tulajdon részére is.

Ha máj? " nyilván átmenetileg - a törvény eltűri a tőkés tulajdont, akkor a törvény védelmét ettől a tulajdoni alakzattól sem lehet megfosztani, an'ál is inkább,mert a lu § /2/ bek. kim on j da, hogy a magántulajdon és a magánkezdeményezés a köz érdekét nem sértheti, vagyis a tőkés tulajdon egy bizonyos határon belül még létjogosultsággal birvan, sérelem esetén jogvédelemre is tarthat számot. A 1+. § /2/ bek.-e úgy volna megszövegezendő, hogy a ’’magánkezdeményezés’’ szó után gondolatjel közé ’’bár a törvény védelme alatt áll” szavak volnának beszúrandók. éhhez képest pedig az 5* §ban a "védelemben feszesül» és" szavak elhagyandók volnának.

Kern látom indokát annak sem, hogy a 7. § /2/ bek.-be a személyi tulajdonnal való szabad rendelkezési jog miért vétetett fél, mig ugyanakkor a rendelkezési jogról a magántulajdoni formáknál nincs szó. bem hiszem, hogy a magántulajdonnal ne lehetnek szabadon rendelkezni, csak azért, mert erről ott nincs emlités téve, hiszen az ugyanezen Részben irt egyéb általános szabályok többek között a 19» 21. §-okban a rendelkezési jogot is megszabják. é szerint úgy a személyi tulajdon, mint a magántulajdon tulajdonosait értelemszerűen megilleti a rendelte zési jog, a 21. §-ban irt korlátozásokkal. Shhezképest tehát a 7. § /2/ Bek.-be felesleges volt külön is belefoglalni a rendelkezési jogot.

Hiányolom, hogy a iV. fejezetben "A tulajdonjog megszerzése" focira alatt szabályozott szerzési módok között nem szerepel az öröklés, holott ezt a szerzési alakzatot nemcsak a régi magánjog ismerte, de a szovjet jogban is tárgyalt származékos szerzési mód. Rémi utalást enged a állam és szövetkezeti szocialista tulajdon keletkezési módjaira tervezett 72, illetve 8)1 §-okban a "külön törvényben megállapított" módokon való kele tkezteié s az öröklésre; bár nem említi szerzés módkunt az öröklést, de miután a szocialista öröklési jog is ismeri az állam öröklését, feltételezhető, hogy a törvénytervezet többek között erre is gondolt, a feltevés azonban elégtelen.

Az . § rendelkezik az örökhasználatról; az /1/ beiU-ben földterületről", mig az-5)4-« § /2/ bek.-ben "telek"-rol van szó. Helyes volna, ha egyöntetűen használná a tervezet akár az egyik, akár a másik fogalmat.

Az 55. § /1/ bek. és /2/ bek.-ben pedig csak ^használati ^-og’-ot emlit a • tervezet, ugyanezen bekezdés 9/. és c/. pontjaiban podicf öröké s haczr ti ’og'k-ot. Itt is összhangra kell törekedni, s tehelyes vo1 na az "örökhaszndTat” kifejezést írni, »•« h t hogy &•/. 55. $ /I/ bek.-e < zt a fogalmat határozza meg.

Az 57. § /1/ bek. utolsó szava elé az "i°" szócska volna bezsu'raitdó, i 7 szabatosabb a r oiaat.

80. áu .V i-erH lke::ér y> a í'".' ’’ s eeö'-ytk.aoi g u ő csoportja vagyon?tnak elkülönítéséről. Fi mye lémmé-’ arra a törekvésre, hogy a cső portokénál ló jogalanyiságát a birői gyakorlat is elismerte mér , s hogy az újabb jogsrobályeiákból is felismerk.ető as ön;H .6 ten -te o^r-- ve g v.-u: létesítésére irányuló törekvés, - megfontolandó er-nek a szakaszra': e jövőre tekintettel ilyen formában való fenntartása.