Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. 08. 27. 3. rendkívüli kari ülés
Észrevételek. k polgári törvénykönyv kodifikálására kiküldött kormánybizottság által szerkesztett "Polgári Törvénykönyv" II. rész "A tulajdonjog” 1-97. faihoz. Al taláros észrevételek.- 0 -elöljáróban mi ;djárt le kell szögeznem, hogy a kodifikációs bizottságnak nem volt könnyű a feladata a magyar polgári törvénykönyv tervezetének, közelebbről az itt tárgyalt tulajdonjogi rész megszerkesztésénél. Tudni való, hogy a jog társadalmi jelenség, történe lm i'kategória, amely a társadalom fejlődése során az osztályharc eredményeként keletkezett; tudjuk azt is, hogy a jog a társadalomtól nem függetlenül, sőt annak éppen \ a vetülete, felépítmény, s mint ilyen az alaphoz igazodik, amelynek léte mindig egy adott időszakra korlátozódik, /lásd Sztálin elvtársnak a "Marxizmus és nyelvtudomány” c. értekezését/ A szocialista társadalomban a jog szerepe fokozottabb a burzsoá társadalomhoz képest, s feladatai elsősorban a munkáosztály diktatúrájának feladataihoz igazodnak. Népi demokráciánk jogi felépítményére vetitve a kérdést, a jog feladatai az átmeneti korszakra esnek, oly időre, amikor.egézs társadalmunk átás át van szőve még a burzsoa jog maradványaival, kippen ezért tehetem azt a megállapitást, h ogy a szerkesztő bizottságnak nem volt könnyű a feladata, mert a kialakítandó szocialista társadalom részére tellett olyan polgári törvénykönyvet szerkeszteni, amelynek - mint látom - a jelen idők átmeneti jellegzeteáségeire is figyelemmel kellett még lenni, /magántulajdon, +okes tulajdon, stb./ Nem tudom, hogy a célkitűzés mi volt, de szerény /véleményem szerint helyesebb lett volna olyan jogszabálytervezetet alkotni, amely az átmeneti időszak vele járó jelenségeit kihagyja a szabályozásból. Legfeljebb a törvény később volna hatályba léptetendő, mert igy a megalkotott uj törvény fog melobb módoritást, változtatást igényelni. Folytatólaf itt teszem meg azt az észrevételemet, hogy a tervezet elkészítésekor helyesnek látszott volna az egyes szakaszhoz - természetesen külön - indokolást is fűzni. Első tekintetre is megállapítható, hogy a tulajdonjog /amely a korábbi dologi jogi rósz helyet foglalja el a szocialista polgári jogban/ az itt érintett számos, kérdést aránylag rövid terjedelemben - mindössze 97 §-ban -meglehetősen lakonikusan szabályozza, azt az érzést keltve, hogy a kérdések egész sora rendezetlen maradt. Lehet hogy tévedek, de a gyakorlati jogász szol belől® akkor, amikor ezt az észrevételt teszem, s az attól való aggály, hogy a szűkszavúság miatt a gyakorlati a lkai na záskor a tévedések nem lesznek kizártak, s a Legfelsőbb Biróság elvi határozatai fognak ismét megsokasodni. Mert a jogszabály nem feltétlenül akkor tölti be hivatását, ha az rövid, hanem ha az érintett összes kérdésekét szabályozási körébe vonja. Ezzel nem azt mondottam, hogy a korábbi 1928-as Mt.-nők a dologi jogra vonatkozó yly §-a indokolt terjedelem volt /hiszen az a jogszabály tervezet kapitalista jog volt/, csak szemlélteti kivántam, hogy bizonyára helyes lett volna a jogszabály részletezőbb tervezése. , , x _ , , , , , . TJovancsak hiányolom, ho/y a törvény tervezet f oga lömmé gna tarozásodat nem af, s feltété ezi, 'hogy a törvényt, csak jogtudó fogja alkalmazni. >
