Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. 08. 27. 3. rendkívüli kari ülés

tén, ha azt jogszabály * illetve a hitelnyújtást elrendelő határozat külön kimondja. "Ezzel a szövegrésszel jelezni kivánnánk azt, hogy a renakivül nagyjelentőségű államkölc sönök esetén az állam közvetlenül lép polgári jogviszonyba.

A jogi személyekről szóló harmadik részben két olyan értelmű szakasz felvételét jav asoljuk, miszerint egyrészt, ha a jogi személynek tagjai vannak, a tagok a jogi személy kötelezettségeiért nem felelnek, kivéve, ha külön szabály másként nem rende lk esik /eseh törvény 2o.§./j másrészről jogi. személyek a polgári jogi forgalomban szerveik illetve képviselőik utján vesznek résst és kötnek jogügyleteket. /lásd. orosz törvény 16.§./ E két szakasz felvételét több körülmény is indokolja. Mindenek előtt szükségesnek tartjuk, hogy a törvénykönyv a g.ogi személyekről szóló általános szabályozásban legalább érintőleg foglalkozzék a jogi személy ismérveivel. E szempontból a fenti két ismérv kiemelését tartjuk indokoltnak. Ezzel is előmozdítanánk azon fentebb emlitett követelmény megvalósulását, hogy a törvénykönyv ne csupán az intézményekre vonatkozó formai szabályokat tartalmazzon, hanem a lehetősége szerint tárja fel azokat a sajátosságokat, anelyek megkönnyítik az intézmények lényegének mindenki által való megismerését. Másrészről az elsőként javasolt szakasz felvételével az egyes jogi személyek tárgyalása során szükségtelenné válna annak kiemelése, hogy a tagok saját vagyonukkal nem tartoznak felelősséggel a jogi személy tartozásaiért. A jelenlegi szöveg a jogi személy egyes tipusaináloezt mindig külön-külön mondja ki./lásd; a szövetkezetekről széle 39 .S./2/-bekezdés ét; az egyesületekről szóló 51.§, második mo&datát./ Igen helyesnek tartjuk azt, hogy a törvénykönyv tartalmazza az egyes jogi személyekre vonatkozó különleges rendelkezéseket is. Mindez hiányzik úgy az orosz, mint a cseh és len-o gyei kódexekből is. E körben a következő megjegyzéseink vannak: a 2o.§. /2/ bekezdésével kapcsolatban javasoljuk annak . kimondás át, hogy az állami vállalat a rábízott állami tulajdonnal, a népgazdasági terv teljesítése érdekében a jogszabályok keretei között gazdálkodik. Ezzel kiemelést nyerne az, hogy az álláni vállalat gazdálkodó tevékenységet bizonyos meghatározott keretek között folyta t.

Helyesnek tartanám, ha a 21.§. az alapitó határozat kellékei felsorolásánál ugyanazon fogalmakat, illetye elnevezéseket használná, mint a

18.§. /2/ bekezdése.

A törvény 24.§-ával kapes da tban indokoltnak tartanánk, ha rendelkezés kimondaná, hogy a vállalati iga^atc jogkörének bizonyos vonatkozásait a vállalat alkalmazottaira csak írásban ruházhatja át. Másrészről kiegészítenénk e szakaszt a következő bekezdéssel: "Az alkalmazottak ily esetben az igazgató utasításait betartani kötelesek." Ezzel kiemelnék, hogy a jogkör átruházás nem jelenti annak az elvnek a megsértését, illetve hát térbe szőrit ás át, légy a vállalat felelős vezetője az igazgató.

A 37.§.A/ bekezdésének terjengős forgalmazását helytelennek tartjuk.A bekezdés lényegében megadja a lehetőséget arra, hogy az alapszabály a 37.S./l.,2. és 3.be kezdés ének elírásaitól eltérő rendelkezéseket is tartalmazhat. Elegendőnek tartanánk ennek a lehetőségnek egy rövid mondatban való lerögzités ét. Ugyanez vonatkozik az 5o .§./4/bekezdésére is

Eeltétlenül helyes az, hogy a szövet ekez etek Írásbeli köt el ezettségválllásához szükséges aláírások tekint etében a törvény egységesítésre törekszik. Ez a törekvés azonban maradéktalanul nem valósul meg, hisz a 33.á. /2/be ke zdése lehető síget ad arra, hogy azr alapszabályok a legküi - 6 - •