Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. 08. 27. 3. rendkívüli kari ülés
Észrevételei; a polgári törvény könyv bizottsági szövge Személyi. Jogi__ffirégsáliam I. Venediktov professzornak "A Szovjetunió polgári törvénykönyvének rendszeréről” cimü értekezése bevezető részében a következő megállapítást tatláljuk*"Annak, hogy a Szovjetunió jövő polgári törvénykönyve megralósitsa tevékeny alkotószerepét, a szocialista társadalom vagyoni viszonyainak formábaöntése, rögzítése és tovább fejlesztése terén, elsősorban elengedhetetlen feltételei 1. a kódex össze3 rendelkezéseinek a szocializmus gazdasági törvényeiből folyó következményeinek megfe-^ lelő és ezáltal a kommunizmusnak a Szovjetunióban való sikeres felépirtése a legmesszebbmenően előmozdító tartalmai 2. hogy a kódex a lehető legteljesebb mértékben ölelje fel azokat a vagyoni vis zonyokat ,ame 2yeket a szovjet polgári jog szabályoz* 3. a kódex rendszerének helyes felépítése*” Venediktov megállapításai - figyelembe véve természetesen a mi viszonylag alacsonyabb fejlődési fokunkat - értelemszerűen alkalmazni le|iet és kell is a mi készülő törvénykönyvünk elé állítandó feladatok meghatározása során. Ugyanakkor az elkészült szöve&t ervezetek értékelését akkor végezzük el a leghelyesebben, ha fenti következmények megvalósulását helyezzük az értékelés középpontjába, az észrevételeknek ezek ké-. pezik a fő szempontjait. n. A készülő polgári törvénykönyv első főrésze a "Személyek” cimet viseli és azon belül négy kérdéskört szabályoz. Az I.rész az emberrel, a II. az állammal, a III. a jogi személyeikkel, mint a polgári jogviszony alanyaival foglalkozik, mig a IV.rész a személyek polgári jogi védelmét szabályozza. Az ^emlitett témakörök felsorolása már önmagában bizonyltja, hogy az első főrész - cimének megfelelően - az alább vázolandó rendszeralkotási meggondolások eredményeként csak a polgári jogviszony alanyaira vonatko zo tételeket foglalja magában s nem tartalmazza az összes olyan általános jellegű kérdéseket, melyek az eddigi polgári törvénykönyvek legtöbbjében rendszerint a dologi jogi rész előtt, az u.n.általános részben nyertek elhelyezést s melyek tartalmilag olyan szabályokból állottak, melyek konkrét jelentőséghez a további főrészek szabályozása során jutottak. A szocialista kódex rendszeralko tási problémái közül egyiket a legjelentősebbnek, az u.n.általános rész kérdése. Mint Világhy Miklós a Polgári förvénykönyv rendszeréről szóló s a budapesti Állam- és Jogtudományi Kar tanácsülésén előterjesztett véleményében kifejti, a törvénykönyvekben az általános rÓ3z elhelyezésének, kidolgozásának a gondolata a KVL-XVIII. századig terjedő időre tehető. Savigny nyomán azután az általános rész szilárd alkateleme lett a polgári jog rendszerének s a pandekta-rendszer végleges kialakulásának és győzelmének korában ez- a t srmészetjogi hatásokat tükröző tudományos nézet a törvényhozásban is érvényesül* a német BGB már ál ta lán.o s_részt is tartalmaz. Afegjegyzendő, hogy a Code Civil-ben még nem volt szó általános részről, viszont az osztrák polgári törvénykönyv kék harmadik részxe már általános rész csirájának tekinhető. 'z az általános rész azonban viszonylag még csekély terjedelmű s nem a törvénykönyv elejére, hanem végére került./ Megállapítható tehát, hogy az átalános rész elméletének teljes kidolgozása és érvényesülése az európai törvényhozásban a pandekta-rendszer végleges kialakulásával és győzelmével áll szoros kapcsolatban. Mint-
