Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. 07. 02. 10. rendes kari ülés

alacsonyabbak, azonban aégis elmondhatjuk %zt, hogy habár a számszerüségek tekintetében csökkenés tapasztalható, a hallgatók felkészülése kielégítőbb, mint az elmúlt tanév végén.

Hallgatóink már az első félév végén a vizsgák során gyakorlatilag megismerkedtek a magasabb követelményekkel, és az évvégi vizsgákra már ennek tudatában készültek fel. Ezen az alapon az eredményeknek a tavaly évvégéhez viszonyítva emelkedid. kellett volna, azonban a kérdés másik oldala az, hogy vizsgáztatóink elég szigorúan osztályoztak. Tehát lényegében arról van szó, hogy a vizsgaeredmények számszerű hanyatlása mellett is a hallgatók felkészültsége, a tárgyakban való jártassága jobb, mint az elmúlt tanév végén.

Az egyes vizsgáztatók az első félévi vizsgákon alkalmazott szigorúságot nem fokozták. A félévi vizsgákon ugyanis átmenet nélkül, hirtelen szigorították meg a követelményeket, ami sok tekintetben megoldhatatlan problémák elé állította elsősorban a gyengébb előképzettségű, de még a jó képességű hallgatókat is. A vizsgáztatók most az évvégi vizsgákon igyekeztek megfelelő átmenetet biztosítani a korábbi és a megnövekedett uj követelmények között.

A középiskolás módszerekkel való fokozatos szakitás nemcsak évközben jelentkezett az egyes tárgyak oktatásánál, hanem a vizsgákon is, elsősorban a kérdések összeállításában, az egyes kérdések kijelölésében.

A kérdések általában olyan jellegűek voltak az egyes vizsgákon, hogy azok a hallgatókat az anyag összefüggéseinek megkeresésére, tehát végeredményben önálló munkára ösztönözték. Tapasztalatunk az, hogy az önálló munkával kapcsolatos feladatoknak a tanév folyamán való megvalósitása a hallgatók részéről többd-kevésbé erednényes volt. Ezt alátámasztja az is, hogy a vizsgákon az említett jellegű kérdések kidolgozásánál meglehetősen otthonosan mozogtak. Ez viszont annak a bizonyitéka, hogy az önálló munkára való nevelés tanszékeink, oktatóink előtt állandó feladatként lebegett és ennek a feladatnak igyekeztek is minden vonatkozásban eleget tenni. Meg kell állapítani azonban azt is, hogy tanszékeink ezen a területen többet is tehettek volna. Például az évközi dolgozatírások fokozatos megszüntetésének, a visszakérdezések elmaradásának okát nem magyarázták meg eléggé a hallgatóságnak. Nem világítottak rá kellőképen az egyetemi módszerek előtérbehelyezésének szükségességére. Vagyis: tanszékeink,oktatószemélyzetünk Oz uj módszereket alkalmazták, de nem magyarázták meg, hogy miért van ezekre szükség.

Végezetül: vizsgaeredményeink a számszerű csökkenés mellett is jobbak minőségileg, mint az elmúlt tanév végén. A K.V, közoktatásra vonatkozó hcatározata, valamint a Kongresszus szellemében történő továbbfejlesztése ennek az eredménynek mind a tanszékek, mind hallgatóink részéről, a következő tanév központi feladata kell, hogy legyen.

Szeged, 1954.évi julius hó 1-én.

Osohány László T.O.vezető- '4 -/