Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. 01. 29. 5. rendes kari tanácsülés
Állam- és Jogtudományi Kárunk professzorainak a fordulat utáni első években legjelentősebb tudományos teljesítménye a hallgatók számának szolgáló jegyzetek elkészítése volt. Ezek a jegyzetek különös természetűek: nem a részletkutstés által mér elért és publikált eredményeket fogaljék össze, hanem az anyagnak a szocializmus építéséhez megkívánt uj feldolgozásét adják, az uj szocialista jog tudományos feldolgozásának első kísérletei.+Karunk tanszékvezetői derekasan ki vették részüket ebből a munkából. Legtöbb tanszékvetőnk az 1951/52, tanév folyamán önálló jegyzetet készített a hallgatók számára. Később kialakult az egységes jegyzetek helyes rendszere, melyek mind a három állam- és jogtudományi karon alkalmazást nyertek. Korunk professzorai, - ahol nnnek lehetőségét megkapták - , nagy lelkesedéssel és teljes odaadással vettek részt ebben a munkában is. A fejlődés további során az-egységes jegyzetek helyére tankönyvek léptek. Karunk illetékes professzorai részt vesznek a készülő nemzetközi jogi, és államigazgatási jogi tankönyvek megírásában is. Részt vesz tudományos személyzetünk a megindult kodifikációs munkálatokban is, A Minisztertanács Schultheisz'Emilt a büntetőjogi kodifikációs kormánybizottság tagjává nevezte ki. Ő a bizottságban egyetlen vidéken lévő jogász. A jog részletkérdéseinek szoros érteimben vett tudományos művelése nagyobb lendületet csak az utóbbi időben vett. A Kar tagjai tudományos működésűkben jelenleg jelentős segítséget kapnak a Magyar Tudományos Akadémia Jogi Állandó Bizottságától és az j] lám és Jogtudományi Intézettől. Élénk együttműködés alakult ki a budapesti és szegedi karok közt s megvannak kapcsolataink a pécsi állam- és jogtudományi karral is. Az eredményes munka nagyon kívánatossá teszi, hogy jogászaink tudományos munkássága egységes terv szerint történjék. A közösen irt jegyzetekkel kapcsolatos megbeszélések s a jegyzetbirálatok, melyek többizben Szegeden folytak le, élénk vitát eredményz tek s nagy mértékből járultak he&zá a vitás kérdések tisztázásához. A M.Tud .Akadémia Jogtudományi Bizottsága ,!A szocialista államok közti újszerű nemzetközi jogi kapcsolatok11 téziseit népes ankét keretében Szegeden vitatta meg, hatalmas segíts ég-1 nyújtva ezzel a nemzetközi jog különösen kényes területén való helyes tájékozód-bra. Az államigazgatási aktus jegi természete tárgyában Tudományos Bizottágunk rendezett jólsikerült ankéteket, melyeken a budapesti államjogi tanszék s az Állam és Jogtudományi Intézet képviselője is aktiv részt vett, A Kar csaknem valamennyi tanszékvezetője figyelemreméltó tudományos működést fejtett ki az utóbbi években. Túlnyomóan kisebb-nagyóbb terjedelmű tanulmányokat publikáltak a jogi szaklapokban és tanulmánygyűjteményekben. Önállóan jelent meg Schultheisz Emilnek "A büntetés kiszabása ” c, 5 iv terjedelmű munkája, melyről érdemének és jelentőségének megfelelően a Jogtudományi Közlöny múlt évi decemberi száma két bírálatot is közöl. -■ Kovács Istvánnak a napokban jelent meg a Szikra kiadásában egy 245 lapra terjedő monográfiája. nA burzsoa alkotmányosság válsága''’ címmel, - Bcnis Györgynek Hajnóczyról szóló nagy munkája közvetlen megjelenés előtt áll. +s bizonyos tekintetben uttöró Jellegűek voltak.
