Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. 01. 29. 5. rendes kari tanácsülés
- 5 -- ^sőn kézbe kapott - jegyzetet kellett megtanulni, e ez az anyag is számos olyan ismertnek tételezett részre támaszkodott, melyet a hallgatók nem kaptak meg* Valóságos pánik uralkodott a hallgatók között, indokolt volt ezt figyelembe venni a vizsgáknál. Bpi pénzügyi jogi vizsgákat maga is hallgatott, a követelmények kb.azonosak voltak. A jegyzet szerkesztője szerint ia túlméretezett volt az anyag, a jövőben szükséges megfelelő mértékben azt lerövidíteni. Kovács István a számadatokon túl néhány általa észlelt tapasztalatra hivja fel a figyelmet. Az I.éves hallgatóknál nehézséget ©koznak az elméleti kérdések} adatokat inkább el tudnak mondani. Ezért a jövőben külön súllyal kell ezzel a problémával foglalkozni} jó alkalom nyilik a gyakorlatokon ezen hiányosság pótlására. A tananyag súlyosabb elméleti kérdéseit külön meg kellene magyarázni a hallgatóknak* A politikai eseményeket nem ismerik a hallgatók, még most sem olvassák a napi sajtót. Nagy baj van az általános műveltség vonalán is} alapvető földrajzi ismereteknek is hiányában vannak, nem ismerik a pártlörténetet sem. A tavalyi államvizsgán is ezek a problémák nehézséget jelentettek, ezért szükséges az idén már időben foglalkozni ezekkel a hiányosságokkal. örvendetes tényként állapítható viszont meg, hogyrna Kar lényegében szakított a köaépiskolás módszerekkel,s ha a vizsgaeredmények tekintetében némi visszaesés is tapasztalható, általánosságban fejlődés mutatkozik* Perbiró József a beszámolókkal kapcsolatban csatlakozik Halász elvtárs felszólalásához* A beszámolók jelenlegi rendszere nem felel meg a kivánalmaknak. A beszámolók terén változtatást kell keresztül vinni és helyesli Halász elvtérs indítványát, terjesszen a M.B. a Kar elé javaslatot ennek a rendszernek a reformját illetően« Megemliti, hogy a munkajogból elég jól felkészültek a hallgatók. A jelenlegi,eredmény 3.78* Herozeg iferen szerint az újságolvasás vonalán a diákotthon igazgatóknak egyik feladata kell, hogy legyen a hallgatóknak ilyenirányú nevelése, ezért javasolja, az oktatási osztály ax diákotthon igazgatók felé ilyenértelemben adjon iránymutatást. Bónis G-vörgy szintén helyesli Halász elvtárs javaslatát, a jogi tanterv reformja kapcsán foglalkozni lehetne a beszámolók kérdésevei is. Törőcsik GáDor Kovács elvtárs által felvetett* kérdésekhez szól hozzá. A Ir.'Svfolyamon előadandó tárgyak száma igen nagy, többek között egyszerre tanulnak pol.gazdaságtant és párttörténetet és úgyszólván káyszeritve vannak a hallgatók, hogy a nagymennyiségű irodalmat felületesen jegyezzék ki. A marxizmus-leninlzmus oktatásánál figyelembe kell ezt venni és a jövőben egy évfolyamán lehetőleg egy marxizmus tárgyat adjanak élőé Antalffy György áz utóvizsgákkal kapcsolatban megemliti, 9 utóvizsgáa hallgató közül csak 2 jelent meg. Megkérdezi milyen intézkedéseket alkalmaznak ezekkel szemben ? Elnök szerint amennyiben nem igazolják távolmaradásukat.elégtelen osztályzatot kell ezen hallgatóknak adni. Simonvi Sándor egyetért Halász elvtárs felszólalásában aszal, hogy ST beszámoló"Hrdését felülvizsgálni szükséges, a hallgatók ugyanis nagyon lebecsülik a beszámolót* A marxizmus tanszék egyes tanársegédei nem vezetik magasabb színvonalon a szemináriumokat,mint egyes hallgató szemináriumvezetők* A magasabb vizsgakövetelményeket illetően úgy gondolja, a polgári -jogi tanszék vizsgáinál a követelményeket túlságosan megemelték az előbbi vizsgákhoz viszonyítva sok hallgatónál ess elkeseredést váltott kl.Szerinte helyes lett volna a vizsgák előtt professzori konzultációt tartani, hol rámutattak volna a magasabb vizsgakövetelmények szükségességére.
