Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. 01. 29. 5. rendes kari tanácsülés

Halász Aladár szerint hiányosak voltak egyes tanszékvezetők tájék« tatva az ebben a tárgyban beadott jelentést illetően,ezért kéri, hogy rövid határidőn belül pótlólag a tanszékek adhassanak be jelai tést tanszékük tudományos munkásságáról. Utal Világhy elvtárs legutóbbi előadásában kifejtett helyes álláspontra,mellyel a jelentés bevezető része összhangba volna hozandó,

Antalffy György csatlakozik Halász elvtárs felszólalásához, Hiányolja, hogy la statisztikai tanszék tudományos munkássága nem szerepel a jelentésben,, ezért pótlólag szükséges ennek is a felvétele. Kívánatosnak tartja, hogy a tudományos dolgozatok kimutatásához csatlakozva a tanszékek tegyenek jelentést arról a munkáról is, amellyel gyakorlati vonalon segitik a szocializmus építését.

Elnök; Kovács István észrevételével kapcsolatban hangsúlyozza* a jelentési» a Szegedi Jogi Kar oktató személyzetére vonatkozik, Világhy elvtárs idézett dolgozata országos viszonylatban tárgyalja a kérdést, A felszabadulás után a szegedi Kar dolgozóinak kevés részük volt a szocialista jog kialakításában. Bejelenti, hogy a jelentésnek ezeket a részeit át fogja dolgozni,

Bónis György általában egyetért x* a jelentéssel, s megjegyzi, hogy az egyetemi tanács elé kerülő jelentésiek reprezentatívnak kell lenni. Az egyes munkák felsorolásán túlmenően rá kell mutatni arra, hogy ezeknek a munkáknak a fontossága köztudomásúvá váljék. Ezekből láthatóvá lesz, hogy a Jogi Kar lebecsülése nem volt helyes. Az általános részben kell kiemelni a munka végzése során felmerülő nehézségeket is, Egy pl* az államjogi és a jogtörténeti tanszék tanársegédeit munkájukban gátolja az a körülmény, hogy a bpi levéltári kutatáshoz szükséges anyagi fedezét nem biztosítható.

Ki kell hangsúlyozni milyen tudományos munkát végeznek az egyes tanszékek, ha annak eredményei nem is mutatkoznak meg közvetlenül a termelésben.

Halász Aladár,helyesli Bónis elvtárs megállapítását, szükség van arra, hogy meggyőzzünk másokat is arról, milyen tudományos munkásságot fejt ki a Jogi Kar, Kérdés, milyen szintig kell elmenni a meggyőzés során. Azt hiszi olyan beható magyarázatot kellene fűzni az egyes munkák jelentőségéről, ha valóban meg akarnánk győzni a kívülállókat, hogy a jelentés igen nagyméretűre felduzzadna. Mindenki tömören igyekezzék ezért kommentálni, milyen jelentősége van annak a témának a szocialista jog kialakítása szempontjából, s ezekről a jelentés bevezető részében a dékán összefoglalóan tenne említést.

Kovács István hangsúlyozza, ezeknek a kimutatásoknak rövideknek kell lenniük, tartalmazniok kell a tanulmányok megjelenési idejét, hol lett közzétéve. A bevezetőnek a dékán által mondottakat kell tartalmazni? szükséges ezenkívül megemlíteni azt is, milyen nehézségeink vannak a munka végzése során.

Elnök szintin fontosnak tartja annak kihangsulyozását, hogy az egyes s zerzők megemlítsék, miért foglalkoztak azzal a témával, mi annak a jelentősége a szocialista jogtudomány fejlődése szempontjából* A bevezető részben ki kell térni a nehézségek megem“jj él? 0 í 8 ft

Szabó Mihály a Kar tudományos munkájával kapcsolatban megemlíti, hogy különösen a tételes jog művelői* a gyakorlati igazságszolgáltatással nem tartanak elég szoros kapcsolatot, A jelentésben említett dolgozatok általános természetű témaköröket ölelnek fel és ezek a tanulmányok is aránylag kisszámuak. Hiányoznak viszont a büntetőjogi gyakorlat legújabb kérdéseinek tiszt zé»t szolgáló tanulmányok.