Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1952. 12. 19. 4. rendes kari ülés
feudáli -iá&ré26MóS.é e&zbei. i,ár* sééaár-9 fhoSf ■á gá sgaságsá^átitiiütii- kényrne2c szemek természetesen volt szerepe a feudális földbirtokosok gazdasági uralmának megszilárdításában, de nem ez, anem a feudális földtulajdon * volt a feudalizmus alapja," 3./ "A burzsoá állam és jog Franciaországban. - Franciaország a forradalom előesté jen" G;.-prcsrimTrnbzben kell foglalkozni .-avval a tanítással, amelyet Sztálin ein jars K-otkin elvtársnak adott válaszában fejt ki, vagyis hogy a falisyaz b^gazdasági törvényeket az emberek nemcsak a szocialisl társadaloméan használhatják fel, hanem más. társadalmi alakulatokban is, ■;-nt pl. a feudális társadalmi rend bomlása korszakában. A francia 1789- ■Aorradal om példája mutatja azt, hogy ".. a burzsoázia felhasználta a Iálizmus ellen azt az ismert törvényt, hogy a termelési viszonyoknak •;ét lenül .meg kell felelniök a termelőerők jeli egének, és megad V o ••‘■'•udális termelési viszonyokat, uj, burzsoá termelési viszonyokat té*Wvtc, és. .ebe.ketv a termelési viszonyokét összhangba hozta a feudális • 'en k-«'ffn ő 1 ö -1 ti-ás lőerők, j el-légévé 1. " , fljy ánc'géik .&-francia f ohradatommal kapcsolatban lehet rámutatni a • Ígéri forradalmaknak a termelőerők fejlődásésre gyakoi.xt hatására, bzzálin elv társ említett munkájában mutat rá ugyanis arra, hogy: "A polgári forradalom utáni időszakban, amikor a burzsoázia szétrombolta a feudális termelési viszonyokat és burzsoá termelési viszonyokat teremtett, feltétlenül voltak olyan periódusok, amikor a burzsoá termelési viszonyok teljesen megfeleltek a termelőerők jel le géné 2c. Ellenkező esetben a kapitalizmus nem fejlődhetett volna olyan gyorsan, mint ahogyan a búr zz :>á forradalom után fejlődött." 5./ "A burzsoá állam és jeg a párizs» lcommüntől a Ka©7 Októberit dialista Forradalomig.- A burzsoá állam fejlődése a fasizmusig. Az imperializmus". c. programmrészbe bele kell venni Sztálin elv\-ársnák a szocialista gazdaság alaptörvényéről szóló tanitását. Ugyanitt Ítéli szembeállítani e törvényt az imperializmus gazdasági alaptörvényével, ez a szembeállitás illusztrálja a hallgatóság előtt a két társadalmi rendszer alapvető különbségét. Szeged, 1952. dec. 10. Dr. Finis György egyetemi tanár. / A statisztikai thnvzá* és a büntető eljárás jogi tanszék érdemi javaslatokat terji áztett elő, amelyéle azonban nem a Sztálin elvtárs legújabb kájánák és a XIX. Pártkongresszus anyagának a programmá a való be. jcsére vonatkoznak. Ezeket az előterjesztéseket a keni tanácsülésnek Írtén bemutatom. A i.-öbbi tanszékek csak formális jelentést tettek. .'tisztikai tanszék. Az első két óra tananyagául kijelölt téffi ’f *A statisztika feladati ■•'gya és módszere" / feltétlenül több /legalább 3, de inkába 4 órát/ igényel. Kemcsak azért, mert a statisztikának a jog- és államtud ományok együttesében elfoglalt szerepét a progrsmm elhanyagolja és mer: ennek hianyaba^
