Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. 07. 02. 10. rendes kari ülés

-5-^L\(ó

c/ A technikai lebonyolitás során célszerűnek látszik az, hogy - amenynyiben a bemutatandó téma több tanszék anyagkörébe vág, - úgy azt a tanszékek közös rendezésében adják eló. Ez előmozdítja a tanszékek közötti kapcsolatok megerősödését, másrészt az ilyen kollektvi munkának sikere rendszerint nagyobb, hiszen a különböző szakszempontok jobban érvényesülnek. Természetes, hogy ezt a követelményt nem lehet általános érvényűnek tekinteni, az mindig a kiválasztott s bemutatandó cselekmény természetétől függ.

'II.

Jelentésünk most következő második, főrészben azt tesszük vizsgálat tárgyává, hogy a jogtörténeti" tanszéknek a lipcsei-per bemutatását tárgjyazó rendezvények a fent vázolt általános módszertani, egyéb követelményeknek mennyiben felel meg. , •

A jogtörténeti tanszék célja feltehetően az volt, hogy Dimitrov elvtársnak a ném^t nemzeti szocialista biróság és vádhatóság, közvetve pedig ^az. egész nemzeti szocialista rendszerrel vivott óriási jelentőségű harcának bemutatásán keresztül, a hallgatók politikai öntudatát, szocialista hazaszeretetét, pártosságát fokozza és elmélyitse.

Dimitrov elvtárs hősies magatartása, bátorsága, az ellenség iránti izzó gyűlölete méltán lehet példaképe minden becsületes dolgozó embernek. Az ilyen nagy egyéniségnek a koummunizmus ügyéért vivott harca egy részletének bemutatása igen alkalmas arra, hogy tanszéki rendezvény tárgyává váljék. Ezen fő szempont mellett a tanszék az általános célkitűzésekben foglalt további követelményeknek megfelelően - a gyakorlati órák változatosság tételének, a hallgatók aktivizálásának alapjaiban helyes elgondolásából indult ki. A kiinduló pont helyessége mellett azonban a tanszék a tárgy-váüa sztás,valamint a technikai lebonyolitás során több Lényeges hibát követett el. Ezeka főbb hibái a következők:

1./ Gőbbels szerepeltetése.

A tanszék rendézvény során három részletet mutatott be, Goring birodalmi miniszter kihallgatását^ Gőbbels miniszter kihallgatását; Dimitrov elvtár végszavát. Az egyes részeket összekötő szöveggel kapcsolta egybe, az előzményeket pedig kb. 20 perces bevezető szöveg felolvasásával ismertette. Az egyes jelenetek "a lipcsei per. Dimitrov okiratai, levelei és feljegyzései” c. könyvből elttek teljes egészében kivéve, a bevezető szöveg ugyancsak szinte kizárólag ennek alapján készült, az összekötő szöveg önálló összeállitása. Megállapításunk szerint a három rész kiválasztása nem a legszerencsésebben történt. Feltétlenül helyes-volt Dimitrov^elvtárs végszavainak dőadása, valamint Goring kihallgatásának bemutatása.

Az elsőnek emlitett részlet ugyanis Dimitrov elvtárs hősi egyéniségének bemutatására alkalmas, az utóbbi Goring és ezen keresztül a náci vezető személyek aljasságát demonstrálja. Helyteleníthető azonban Gőbbels kihall gatásának a bemutatása. Ez a részlet az egész ügy szempontjából különös jelentősséggel nem bir, nevelő jelentősége nincs, hanem az egész részben Gőbbels mellébeszéléseit kénytelen figyelni a hallgató.^Bizones, hogy ennél jelentősebb esemény alkalamasabb lett volna nevelőhatás elérésére. Ha azonban a jelent mégis bemutatást nyert, úgy a jelentet megelőző eszszekötő szövegben foglalkozni kellett volna a kommunisták^és a szociáldemokraták egymáshoz való visanyának kérdésével, mert a gőbbelsi megállapításokból úgy tűnik, mintha a kommunisták és a szeciáldemokraták ugyan azt a politikát folytatták volna a nácizmus irányában. Ezt a benyomást mintegy előkészíti az összekötő szövegben szellő az a kitétel, hogy "betiltották a kommunista és szociáldemokrata lapokat.” Ez kellen a leghathatósabb ellenérv a Dimitrov végszavában történt leleplezése a szociald„emokrata vezérek sorozatos árulásának, /könyv 162, 163.old./ Dimitrov elvtárs végszavának ez a részlete azonban az előadásból kimaradt.