Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1952. 10. 27. 2. rendes kari ülés

5*/ A JBdszertani Bizottság szükségesnek tartja arrnak megállapításét, nogy mi a következtéidre & vizsgára bocsátás megtagadásának az év végéi

A rendelet I-.14, szakasza /1& bek* ér te lsében az előadó akadályoz— tatas esetén a dékán vizsgáztatónak a tanszemélyzet más tagját is kijelölheti. A 2-ik bek.szerint "a vizsgázók nagy száma esetén az előadó, illetve a kijelölt vizsgáztató a dékán engedélye alapján a tansegéd személyzet egyes tagjaival a vizsgáztatást megoszthatja, de a vizsgákért ez esetben is az előadó, illetve a kijelölt vizsgáztató £*l#los." A ifódszertani Bizottság javasolja, hogy szükség esetén a dékán be fettes vizsgáztatónak mindenkor a tanszékhez tartozó tansegédszemélyzet i tagot jelölje ki, mert a tansegédszemélyzeti tagok általában jobban ismerik az anyag súlyponti kérdéseit, az uj jegyzetek tártaimét, a tanszékvezető által a vizsgáknál követett módszert és a hall gatók egész félévi tanulmányi előmenetelét, igy a vizsga sikere jobban biztositható, mint ho^ ha a vizsgát a tanazemélyze-fenek más, az illető tanszékbe z nem tartózó tagja kérdezné ki.

7./ A Módszertani Bizottság álláspontja szerint a rendelet 15-*ik pontját helyesen úgy kell értelmezni, hogy a vizsgázó részére valamennyi kérdés előtt legalább 15 perc gondolkodási időt kell biztositani. Csoportos vizsgáztatás esetén ez ©z eddigi gyakorlathoz képest külön veszteséggel nem jár.

Ö./ A Módszertani bizottság arendelet B.16. szakasz /1/ bekezdésében foglalt rendelkezés helyes megválóéi tás a érdekébe n ki vónatosnak tartja, hogy a tanszékvezetők a legközelebbi órájukon hangsúlyozzák a hall* gatók előtt azt, hogy az osztályozásnál a hallgató egész évi tanulmány: munkáját figyelembe fogják venni, igy elsősorban a kisvizsgák eredményeit, valamint a visszakérdező és a gykaorlati órákon mutatott teljesitményt. Kívánatos, ho_y ezt a rendelkezést a tanulmányi csoport felelősök csoportúértekezleten tudatosítsák a hallgatók között. Kívánatos ezenkivülk, hogy a szóbanforgó rendelkezés tartalmát a hallgatókkal hirdetményi utón is közöljék. Sz a körülmény hathatósan mozdítaná elő a kisvizsgák sikerét, a gyakorlati és visszakérdező órákra való felkészülést es ezáltal jelentős eszköz lenne a folyamatos tanulás biztosításéra •

9./ A rendelet 6./ pontja értelmében "a beszámolót orosz nyelvből, a termelési gyakorlatokból, valamint a tantervben külön megjelölt tárgyakból az 5 fokozatú osztáylzat al kaim ázásával minősíteni kell. Ä többi tárgyból, az eredményes beszámolót "megfelelt” minősítéssel kell jelölni."

A minisztéiium által leküldött vizsgarend ez orosz ryelven kivül más társat nem jelöl meg olyannak!* Aint amelynek beszámolóját osztályozni kellene. A Módszertani Bizottság javasolja a kari tanácsülésnek, hogy a minisztérium felé olyan javaslatot, amely szerint az olyan tárgyakból, amelyekből mindkét .félév so xén qsak.bec-zámoló.t ir elfr a gaPSte rend, az évvégi beszámoló - az orosz nyelvhez hasonlóan - osztályzotfc fceszliaoló legyen. Ilyen tárgy vüna az első évfolyamán a latin nyelv, a negyedév folyamán a különböző szaktárgyak.

A Módszertani Bizottság álláspontja szerint az azért indokolt, mert a tanulmányi munka eredményességét és folyamatosságát, a tanulmányi munka során mutatott és egyes hallgatóknál eltérő eredményeket reálisan értékelni csak ezáltal lehet. Csáki* az osztályozott beszámoló rendszere biztosíthatja ezeknél a tárgyaknál is azt, hogy a hallgatók minél alaposabb tanulásra törekedjenek és minél fokozottabban igyekezzenek a szóbanfurgó tárgyak anyagát elsajátítani.

A fentiek alapján igen kívánatos tehát, hogy a minisztérium a rendelet által adott lehetőségek alkalmazásával a s zóbanforgó tárgyakat osztályzott beszámoló köteles tárgyként jelölje meg.