Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. 04. 24. 8. rendes kari ülés

- 5 -/ kellene*otthonról kapott nevelés hiányosságait is. Röviden ismerteti ezután a II.félév folyamán megtörtént fegyelmi el­járást, melyben egy hallgatót a diákotthon portása a rektorhoz inté­zett beadványában feljelentett, amiért az nem tartotta be a háziren­det, a menzán különböző visszaéléseket követett el stb. Ilyen eset­ben az igazgatónak kötelessége elsősorban a vizsgálatot lefolytatni, nem pedig közvetlenül a rektorhoz folyamodni. A hibák kijavítására szükségesnek tartja: 1. / A szobafelelősök intézményének megerősitését; 2. / A szobafelelősök fölé egy ellenőrt kijelölni a bentlakó hallga­tók közül; ✓ 3. / Az ellenőrzést elsősorban ne a pillanatnyi képet látó tanszemély— zet, hanem a szobafelelősök fölé rendelt megbízott utján kell bizto­sítani, ki köteles meghatározott időközönként a dékánt tájékoztatni. A hallgatók megfelelő rendszeres táplálkozása érdekében javasolja, vonják le az ösztöndíjból a szükséges menzai dijat, tekintetbe^véve a hallgatók vagyoni körülményeit is. Simonyi Sándor elismeri, a diákotthon bizottság rosszul működött, s a DlSz-ár is az utóbbi időben elhanyagolta e kérdést. A politikai nevelés fontos részének tartja a kulturális nevelő munkát. RÍ. a bölcsészettudományi kar elég sűrűn tart műsoros estéket, ami igen eredményes a neve lés terén. A rendszertelen és elégtelen étkezés sok esetben a hallgatók takaré­kosságának a következménye, ugyanis ruházkodásra fordítják az étkezés­től elvont összeget. Helyesli, hogy az ösztöndíjból vonják le a men­zadijat. Kova cs István nem tartja helyesnek az előbbi javaslatokat, mert az osztondij^politika lényege az, hogy rászorítsuk a hallgatókat az ön­álló gazdálkodásra. Ezenkívül nem szabad elférkezni a szülői támoga­tásról sem, ami sokszor igen tekintélyes. A DlSz. nevelő munkával hasson oda, hogy a hallgatók fizessenek elő^ a menzára, de semmi esetre sem vonják le a menzadijat az ösztöndíjból. Hercze^ Ferenc az egyéni elbírálás alapján történő kötelező levonást tartja célravezetőnek. Ferbiró József az ösztöndíj rendszer olyan értelmű reformját tartaná helyesnek, hogy aimak egy részét természetben kapnák meg a hallgatók. Elnök kijelenti, hogy a felszólalások során meggyőződött arról, nem helyes az ösztöddijból való levonás, viszont kívánatosnak tartaná a legkiválóbb hallgatóknak teljes ellátásban váló részesítését. Cseh Istvánba FŐM. kiküldöttje megérkezik a kari ülésre. Herczeg Ferenc szerint azoktól a hallgatóktól, akik kirivóan lumpolás« ra költik el pénzüket, s ez az étkezés rovására megy , vissza kellene vonni az ösztöndijat, vagy fegyelmi eljárást volna szükséges inditani ellenük. Piskolti Sándor úgy véli, a hozzászólók nagy rész* túlzottan sötét­nek látja a dolgot., A munkás és paraszt hap-gatók kaptak nevelést- proletárnevelést - inkább az általános műveltség terén vannak hi­ányosságok, s itt elsősorban az egyetemre hárult ennek pótlása, hi­szen itt függetlenített nevelők vannak. Ha ugyanis túlzottan azt hang súlyozzuk, hogy a diákotthonban történjék a nevelés, akkor úgy lat­szik, magunkat akarjuk talán mentesíteni ettől a feladattól. A diák­otthonban a nevelést a kollektívának kell elsősorban elvégezni. Ha a hallgatók a diákotthonban és a menzán nem megfelelően viselkednek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom