Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1952. 12. 19. 4. rendes kari ülés

- 10 -tudósaink 'k- /Révai, Mód ffcb./ a tárgyéval kapcsclatos útmutatásait.

©em mintha ezeknek használata Őe a szerző ideológiai felkészültsége nem tükröződnék szövegében, a kérdések megragadásénak és megoldásánál material is t a módszerében. De ©hol az emlitett szerzők világos irányi" ac e't - már a tanulmány tudományos megalapozásának érdekében it iö~. kellene . Ezáltal élesebben domborodnék ki a tárgyalás pártosa» ga, me2y Jelen formájában inkább egyes részletkérdések megoldásánál mutatkozik meg. Ugyancsak a marxista-leninista irodalom behatóbb kiaknázása vezethetett volna arra, hogy a szerző eredményeit a kor gaz> desági-térsadalmi fejlődésének keretébe Összefoglalóan is beágyazza.

A birálatnak feladat^ hegy a hibákra keményen rámutatva segitse „a szí azok kijavításában. Kezdő kutatónál a kritikának még fokozottabb' Jelentősége, egyenesen nevelő hatása van. De árikor a tanulmány hibáit és fcgy tJázésait kiemelem, nem hallgat hatom el a* a meggyőződésemet, hegy a Jelen munka több elmélyedést, tárgyszeretet, iudiciumct és nen utolsósorban Jóval több munkát hoz felszínre, mint amit egy átlagos pályamunkától elvárhatunk. Ennek alapján.Javasolom, hogy a pályammnka szerzőJének a pályádiJ kiadassék.

Szeged, 1952. december hó 10-én.

Bónis György egyetani tanár.

AU pw - ! 1 „vi t-.:rzóá#

í

Beérkezett hozzám egy pályamunka ,fAz állam és Jog keletkezéséről szól* burzscá elméletek bírálata'* címmel. Terjedelme: 4-2 gépelt oldali

Helyes kiindulása szerzőnek, hogy kiemeli az államelmélet nagy jelentőségét a tudományos szocializmus szempontjából. A szükségesnél részletesebben foglalkozik azonban az egyes módszertani irányzatok vizsgálatával, illetve a dialektikus módszer magasabbrendüségének bebircnyitásával. Helyesebb lett volna az is, ha az állam keletkezésre vonatkozó marxista negállapitást nem külön fejezetben tárgyalná, nanem az egyes burzsoa. elméletek bírálatainál domborította volna ki a marxista álláspont helyességét és tudományosságát.

A ''Történeti áttekintés" cimü fejezetben foglalkozik a szerző a rabszolgatársadalom, illetve a feudalista társadalomnak az állam keletkezésére vonatkozó elméleteivel, ami a fejlődésben való szemléletmód szó p&jutjából helyes. A burzaoá elméletek között tárgyalja az organikus elméletet, ennek továbbfejlesztését, az u.n. személyiségi, elméletet, amelyek nem is annyira az állam keletkezésére vonatkozó tanokkal kapcsolatosak, hanem az állam jellegét, lényegét próbálják meghatározni* Különben túl részletesen ismerteti az állam lényegére, illetve a jog lényegére vonatkozó idealista megállapitásokat. Részletesen foglalkozik pl. a természetjogi irány sajátosságaival. A szerző egyéni megállapitásai erőltetettek s bizonyos esetekben a marxizmus-leninizmus- tételeit, alapvető elveit vulgárisán alkalmazza. Az egész munkában nem az állam keletkezésére vonatkozó elméletek birálata a domináló, hanem az állam és jog lényegire vonatkozó feudalista, illetve burzsoá tüdősei