Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1952. 12. 19. 4. rendes kari ülés
Nemzetközi jogi tanszék. A nemzetközi jc-gból^november J>0.-i határidővel a következő pályákéi** dés tűzetett ki': "Németország jelenlegi nemzetközi jogi alanyiságénak kérdése'1. A kérdésre egy pályamunka érkezett "Nemzetközi jog" jeligével. A munka 21 siirün gép' t lapon f • "kozik a kérdéssel. A Bevezetés után /1-5. lap/, Történeti áttek^n.-ot ad /5-8. lap/, majd Németország nemzetközi :icgji alanyiságával összefüggő jogi kérdések cim alatt tárgyalja az anyagot, felosztva azt egyrészről "A fegyverszüreti szerződés aláírását közvetlenül követő időszak problémáira, /8-15. lap/ másrészről szákra, amelyek a megszálló hatalmak közti egyetértés megszűnése után merültek fel, ézutcbbi részben kíllönfcglalkozva 1./ u nyugati hatalmaknak Németország kettészakításéra irányuló politikájával', illetőleg a nyugati hatalmak által Nyugatnémetországban teremtett jogi helyzettel /15-18.lap/’, 2./ a Szovjetunió felfogásával a rémet kérdésben, illetőleg azzal a jogi állapottal, amely a Szcvj-~uL crli bikájának eredményeként kialakult. /18-21.lap/. A kérdést a rendel k. <ésre álló irodalom gondos felhaszhálásáva 1 fejti . A magyaron Rivn. francia és német nyelvű irodalmat is idéz, a . t munkákat - sajnos - csak magyar fordításban használja. a Bevezetésben kifejti azt az -'tétet, amely egyrészről. az imperialista'hatalmaknak másrészről a 1 cc . : t-or iának a német kérdésben követett politikája közt fennáll s helyesen állapítja meg, hogy ebben az ellentétben az imperializmus és a szocializmus külpolitikai felfogása s nemzetközi koncepciója közti különbség tükröződik vissza. Kitér a nemzetközi jeni felépítmény jellegének kérdésére is s vizsgálja a gazdasági alap kérdését, amelyen a nemzetközi jog felépül. Idevonatkozó fejtegetései során felveti azt a kérdést, hogy lehet-e a köj megegyezéssel alkotott nemzetközi jogszabályokat mindkét gazdasági alap felépítményének minősíteni akkor, ha azokat csak az egyik fél tart ja meg, a másik pedig elzárkózik azok végrehajtása elől. A kérdés lényegét abban látja, hegy a felépítmény jelleg megszüntetéséhez szükséges-e a tényleges anullálás vagy elegendő az egyszerű be nem tartás' Úgy látja, hogy a szerződés r'• a szokás a nemzetközi jognak egyenlő értékű forrásai s igy a későbbi keletű szokás lerontja a korábbi nemzetközi szerződés hatályát." /5.lap/. Mind a kérdés felvetése, mind annak megválaszolása hibás. A kérdés nem az, hegy a felépítmény jelleg megszüntetéséhez szükséges-e a tényleges anullálás vagy elegendő az egyszerű be nem tartás. Ez a kérdés nem a felépítmény - jellegnek, hanem az illető jogszabály érvényességének megszűnésére vonatkozik. Hibás a válasz is. Az egyoldalú be nem~tartás nem teremt nemzetközi szokásjogot, mely a korábbi szerződést hatályon kívül helyezné. A probléma, amelyet a s ze oző megérez, de nem helyesen formuláz, az, hegy egy végre no m hajtott jogszabálynak van-e felépítmény jellege? Sztálin elvtőrs negállapi t ja , hegy a felépítmény szolgálja az alapot "segítséget nyújt az alajnak", "aktiv védelmezi a maga alapját". a végre nem hajtott - hogy úgy mondjam - a megtagadott jogszabály mindezt nem tesz-i, ennek következtében nem felépítmény. A kérdésnek a nai nemzetközi jogban van jelentősége, ahol a kapitalista és a szocialista államok egymósközti é rintkzeéséré vonatkozó
