Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1951. 09. 03. 1. rendkívüli kari ülés
:LP ■* .marxis?/ ua-le-niniswaó e Imáié téliek ismer© re hűikül-tehát nem. lehet -sÄocial-i 1 eni, mii ra tér ei . Lat ah az ; e,.^e üvek a szocializmus építésének azok a műhelyei, ahonnan a jöv? legmagasabb képesítési' szakemberei kerülnek ki, m egyetemek oktatóre©mélysetének, a profé«szóróknak, nem különben a t-aneogádsise»«* ffiéiyr.et ok foké. ottan járatosáé *; kell lennie ennek az- élenjáró tudómon n&k :,j■■• en rúczé^erx, e essen tulmemőleg annak tanításait az elméleti és g.ym.orliíti oktatás .minden ágában te jes mértékben kell;é-rvóhyeai—■’ taniők, különben neu; tesetnek elegei annak a feladatnak, aáelyit. a s. :cisiizmust épít* társadalom rójak rótt akkor, aid*n a katedrákra 4& s tanszékek mellé állította őket. .7a ftlla»* s jogtudomány. a tőrsad ;Ubát uáomuny: .egyik le .fontosabb , területe-, tehát-a fent mondottak a Jogi - rok oktat-áá&o;ií-.álJy.aétc..re. - ha lehét , még foko&cttabban ’érvényesek* iZ-egí ©térnek .tanszemé.lyz.et ének ta<;jai közül egészen ac l;;.)5v .év Y*■■" * snisaeres ideológia oktatásbah csapán" a párttagok részesülték Iliéivé ások a pártost téliek* akik a szhkaservezet által rendeseit á&eóir: • riOTiOkoii való ró-ozvéieíre Jelent estek. ; em k-V4i-' es ugyan,hogy az egyet esd oktatószemélyzet -.-., y-része, ne: -rtv. ■- idői: sz-uvőt, e ,yóni tanulás 1 .*. v-.:- -..zett -raze- esni j. o. o-lc 1 -d ismereteit, de as c- éni tanulás, mint azt a rá d tapasztalatok mutatják* csak agy Járul’ -rt hozzá na yobb eredményei;: létrehozásához, ha sa iáén .énti viták, megbeszélések, konferenciák, nem különben ir ol dósok tiszt!- szál: ás egyéni tanúi ó sokszor -llő rendesei*’ . nélkül szerzett, s ezért fo almi ■;.&& ao azor alig- tisztult iamera tett.' ;:z- eryéná tanulá'e ■ c . a kollektiv munka kapcs* É ^.arxiamüsier ..as tudományában elmélyült szakemberek irányit--na mellett léhét eredménye® és célravezető. egye-sái és .főiskolai •■ oktat daze élyzet ideológiai képzősében műt* • i> kozó’ -.ízeket a hiányokat felismerve a kultuazkormányzát äz u -naíi utáuT'ii a la., jón az 1951.óv elején bevezette az említett okta* «fehérnél;. ' asáre a« u.n. állami ideológiai oktatást, s eszel lehetővé tette, hogy egyé lSrc legalább is a professzorok x* «átvehessenek a rend-sí. eres ideológiai képzésben, s ne legyenek arra utalva, ho-gy ’ megfér elő Irt it"s nélküli e.-.yéhl tanul -s ^apósán kall rendszer' -nélkül, erezzék Ideológiai ismer© élt. e szükséges .-volt ennek bevet-:ee márcsak azért la, mert as ágyéteairk és főiskolák hallhatói már az 1-93'--51. tac-év-tál kezdőében randaz-ere«,’ ideológiai e t .abán 'i •ne» ?f' ;e-3ídn«k, s ig az oktatószemé;yze tne.-- feltétlenül lépést kell tartani velük, ez. ismeretek elsajátítása torén, "hiozer: Így kön-yen áü I eü olyan helyset, .. ill tók ideológiái i anere tel' ■ bizonyos vonatkoívásban fejlettebbnek lesznek mondható;, int az oki' ? 6 szemá•• egyik, v - y másik tagjáé• iz 195 -51.tanév 1' -.félév 'ben az oktatószemélyzet részére előbb a • ialr tikus naterializi as ’r majd pedig a Történelmi materiali tatás' átfogó kérdéseinek törökőréből tartott egy-egy kor.fere elét magába n - foglaló tan föl a®,, amely e kérdésben bizonyos tekintetben kísérletül is szol lt, értékes tapasztalatokkal tű itóttá, mint az előadó , illetve a. konferencia ve tőt, mind pádig a konfere cia r osfcrávőinek látói«' ■ , e t áhfclyamok jövőbeni helyes r- egs erveaése intetten.' ■' múl távi tanfolyamon szerezett tapasztalatok mine en .kétséget kizűráaii azt mutatják, hogy az ideológiai oktatásnak ez a négy—ötheti idők-; üben ©gym at követő előadás és konferencia keretében megvalósuló rend szere minden kivén Imát kielégít. A • tsn.foí^ -ifc egyea tértyoaoporto jait általánosság-bsái hu:-;;világitó. elén- . b--z ..: e..- a • esc Óivá a r'az letek .td:- vitatására, i ! etek kitlsz— tolálára bfr-üye . -t adó, egyéni készüléssel álők-őszltett kanfer en ei® teljesen re .felöl a f el sgoktatá sb a c f o.. lal ko $ t. a főtt t an s n emé lyzet képséce tekintetében támas követei. • yeknek« vevőitra- és helyesnes volt mondható az a gyakorlat, arely szerint a kOR-ferencisVezetői a konferencia előtt néheity nappal bekérte a honferei cla r--7'vt«/evőinek, azoknak a problém-'knak 'jegyiét, -mélyeknek kellő. ’ módon való megválaszolása csak úgy lehetséges, .he a konfere női vecető--:-.: a ^ > •• á-.rdésekV eX u konfé -ancia előtt behatóbbá fc. lalkc ík. Xgo- /eos szerint a könferénbie-élőkűäzltái> ez a Kódja, a jövőre né* ■ve: is tarts; i, hogy - ekár érávezik • t:ekii ?en a konfere .ciave uítC. r"szóról felhívás, akár nem - a Kar oktatásfelelgse a kérdése ■ Ö-suí^:; üjtése utón megfelel-e- idővel a konferencia élőt , közli aitor ^e-cerei'r. . , ,c vei. '
