Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1952. 04. 23. 6. rendes kari ülés
I- 7 A vizsgák kő xd 5 sóve I több tanulmány foglalkozik. Különösen értékes N,j?.özluVÍnM A vizsgóztat ás mód sznréről” /£\-L 1.12.,17 old./ ás J.Sz .Dorfnon " Néhány vitás kérd 5a” cinü cikke. ..z előbb említett cikk r. konkrét példák kepe sin világítja meg az itt felmerülő módszertani pr ob lön lka t. ..z utóbbinak az ad különös 'rdckessőgct hogy itt egy gazdaságtan! főiskola ’iEánv ifcc li-gazda sigt a ni fakultásának jogi vonatkozású bizsgái kapcsán számol b* tapasztalatairól a szerző, *»z utóbb oral it ott cikkből cg y érdekes kezde raőnyo zást idézünk:’1 Yan még egy javaslatunk, amely nsk mcgvalósitáslra a gyakorlat bír rá bennünket, Mi célszerűnek látjuk, ha közvetlenül az ülésszak előtt beszedjük a hallgatóktól az indexeikét ős a vizsgáztató tanárnak a vizsgázók jegyzékét adjuk át. Egyes esetekben megtörtént, hogy azok n hallgatók, akiknek indexeiben csupa kitűnő As jó osztályzatok voltak, nem készültek lelkiismeretesem c vizsgákra. Abba reménykedtek, hogy az osztályzatok megfelelő hatást fognak gyakorolni a vizsgáztatóra, Nincs mit titkolni: az előadók gyakran engednek a ki sört ősnek, belenéznek a look okon ybo ős nem minden esetben határozz k cl m egüket arra t hogy tt a képet elrontják”. .1 leckekönyv hiánya megfosztaná a hallgatót attól a rcrrnységtől hogy magas osztályzatot kapjanak a korábban kapott jó osztályzatok ’’számlájára”, a v'izsgáz -at a tok at pedig bebiztcsitaná a fölösleges ki sértésük ellen.” /f .A. 1,18,, EO Old./ Ugyancsak igen ' rtékes segítséget nyújt V.K.Mityurev ” A!j ővfolyaövizagákról” szóló cikke, /F,A.I.5.,10 old./amely behatóan foglalkozik az osztályozással is és különösen a differenciált oszt ályzással. A vizsgákkal kapcsolatban kell megemlékeznünk a Szovjetunió Központi Végrehajtó bizottságának 1932. szeptember 19.i rendeletében foglalt arról az intézkedésről, amely szerint ” el kell tiltani r. hallgatók bármiféle csopertps vizsgáztatását.” / a szovjet felsőoktatáséra vonatkozó rendeleti anyag 4,üld./ A rendelkező síinkre álló anyag ez előzőkben csoportcoitottan tárgyalt témákon kívül más vonatkozású módszertani kérdésekkel is foglalkozik, igy különösen a tankönyvek szorkezst ősének és használ at ának mód járói, az aspiránsképzőssel, egyes speciális tárgyak módszertani kérdéseivel stb.- Mindezeket itt csak 'rintjük, de r.bVn a reményben, hogy módunk lesz c kérdésok mindegyikével külön-külcn behatóan is foglalkozni,- Azt hisszük azonban, hogy eddigi - c dolgok természeténél fogva fel ottőb hézagos - utalásaink is meggyőznek minket arról, hegy a smovjet felsőoktatás módszertani elmélete és gyakorlata kincrithotetlen kincsesbánya, amelyből állandóan meritanünk kell, ha az indokolt igényeknek megfelelő munkát akarunk végezni. E Módszer, t^.ni problémákkal rendszeresen !*s elmélyültem kell foglalkoznunk. Keférőt ununkat A.F.Butyagin ős társai cikkéből vett idevágó idéz ettől fejezzük be: " Bármiig konkrét módszertani kérdésekkel foglalkozzak a tanszék, bármiyl részletkérdés t sikerült megoldani^, állandóan azt a célt kell szén előtt tartania, amelynek eléréséért módszertani munkánk folyik. A módszertan feladata annak elŐse' gft 'se hogy az égé az tanítás a tudomány mélyreható tanulmányozáséra irányuljon és áthassa azt n bolsevik pártosság s a burzsoa ideclógiai és az objektív izmus legkisebb tünetével S2énben megnyilvánuló engesztelhetetlenség.- Éppen úgy, ahogy nem lehet elszakítani az előadási módszereket ég módokat a tanított tantárgy anyagától, nem lehet foglalkozni * módszorkánnak sem a tanterv lényegétől: elvi-politikai és tudományos célkitűzéseitől elszakítva. Csak okker lehet elérni, hegy a tanszék módszert'ni tevékenysége ne szakadjon el az élettől, ne legyen politikamentes, ne változzék át öncéllá, ha a módszertani munka szervesen kapcsolódik a t^ntággy anyagához, e főisk. lár--' váró áltlánes feladatokhoz.”- /F.A.I.6., 18 cl. / naicü Ál ao ar.
