Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1952. 04. 23. 6. rendes kari ülés
A.Ss.Butyagin és társai m.‘r idézett cikkében a következőkben foglalja össze véleményét az eldobásokról: "A tartalmas, valóban tudományos és magas eszmei színvonalon tartott előadás Jelentős mértékben meghatározza a többi foglalkozási formák anyagát, valamint a hallgatók önálló munkájának a minőségét is. Az előadással-szembe módszertani felépítése szempontjából támasztott legfontosabb követelmény az, hogy az előadás ismertesse meg a tantárgy alapvető fogalmait, tudományosán,világosan és hozzáférhetően tárja fel az adott tudomány tanulmány9zásának és elsajátításának módszereit, végül mutassa mag, milyen rendszerben, milyen módoh és eszközökké 1 kell önállóan tanulni a tantárgyat.- A gyakorlat azt mutatja, hogs/ elég gyakoriak :z oly hiányosságokban szenvedő előadások, amelyekben az előadók a tények és tételek lehető legnagyobb tömegét vonultatják fel azok mélyreható analízise nélkül c eázel maguk taszítják a hallgatókat az anyag gépies b©magolásának útjára, holott, annak alkotó megértését kellene 1 '■ o gs CT"1' r v ’ • • J.. .r- - U XX _J_ ugyanezen: cikk nyomán idézzük K.E. Zsukovszkij tömör értékelését í " a benyomás ereje tekintetéren az előadási módszer magasabban .áll a többi oktatási formáknál és semmivel sem pótolható, ez a módszer egyidejűleg az idő felhasználása szempontjából is a leggazdagabb." Igen értékes és megszívlelendő tanulságokat nyújt' a Szovjetunió felső cktaH ásx «4 ni sz téri um a mellett működő tudományos módszertani tanács harmadik plénumának 1951-ben hozott egyik határozata, amelyből M.K.Arhangt*lszkij nyomán a következőket idézzük: " As elő-» adások nagyon sokszor a tankönyvet ismétlik.... .Az előadott tyntárgyakat gyakran túlságosan rés siete zik.... Az előadásnak meghatározott tudományos és' logikai sorrendben fel kell ölelnie a tantárgy alppoivv it és fő .Kérdéseit és nem szabad halmoznia a felesleges részleteket,.... Ap előadásnál: a könyvek felé kell a hallgatót irányítania és fel kell kelte/iie az érdeklődést az elmélyedő, önálló munka iránt.'1' /1¥ A. 2,38 old, :/ Kiemelkedő jelentőséget tulajdonit A.F.Rascsenko cikke /íE.Sz.I. 1. 39.old.:/ a tanévnyitó előadásoknak. Szerinte a tartalmas, meggyőző és világos első bevezető előadás a főiskolai tanulmányait alig, hogy megkezdő hallgatónak sok tekintetben meghatározza a tantárgyhoz való viszonyát az egész további időre. Az előadásokkal kapcsolatban utalnom ke.ll végül Peretyerszi közismert cikkére, amely a Jgotudományi Közlönyben jelent meg és éppen a jogi oktatás tekinteében hoz sok értékes anyagot. • A jegyzetelés témájával is' behatóan foglalkozik a szovjet felsőoktatás módszereiről közölt újabb cikkanyag. Az itt felmerülő problémákat néhány idézettel kivánjuk megvilágítani. M.O. Rabinovics cikkében olvassuk: "Egyes előadások annyira ragaszkodnak a tankönyvhöz, hogy a hallgatók nem tartják szükségesnek a jegyzetkészítést." /A. JIM., Iá-. old . :/ D.V.Klementyev cikkében többek között a következők olvashatók : . ' "Az elsőéves hallgatók rendszerint még nem tudnál» az előadásokról jó jegyzeteket készíteni.- A tanszék tagjai_néhányszor elbeszélgettek az elsőéves hallgatókkal arról hogyan készítsék a^.iegyzeuoket. t beszélgetések alkalmával.elemezték a hallgatóknak mind a jó, mind a rossz jegyzetet, rámutattak r hibákra, kihagyásokra és tanáé30-, kát adtak - Két hónap alatt /szeptemberben és októberben/ kb. 300
