Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1952. 04. 23. 6. rendes kari ülés
2 ra történő felvételnek előfeltétel© a középiskolai érettségi és & felvételi vizsga, amely utóbbinak tárgya a szovjetunió népeinek története, földrajz, az orosz nyelv és irodalom /: a szovjet Felsőoktatásra vonatkozó'rendeleti anyag 36. és 3?. old.:/. Ha valaki anélkül került egyetemre, hogy érettségi bizonyítványa lenne, az egyetem, vagy főiskola befejezése után addig nem adjak ki a diplomáját, mig az érett ségi bizony itvány át be nem mutatja. A normális jelenség azonban az, hogy a hallgatók érettségivel kerülnek az egyetemre /F.A.I. 4-, ,5. old., A.Balasova:/. - A másik körülmény az, hogy a Szovjetben az egyetemeken a tudományos jogi kádereket képezik, a jogi főiskolákon pedig a jogi szakembereket /: u.o.3.old./ Mindkét körülményt figyelembe ' kell vennünk a szovjet tapasztalatoknak nálunk való felhasználásánál .A tudományos módszertani munka szükségességére meggyőzően mutat rá A.Sz. Butyagin és Társainak tanulmánya / sF.Á, I.,15 old „ . .egyes fc. iskolai előadóknak teljesen hamis fogalmuk van a főiskola' oktatás módszertanáról.- A Leningrádi Állami ngyetem módszertani értekezletén a módszertanhoz való helytelen viszonyulásnak oly példájára mutattak rá, amelyet valóban klasszikusnak lehet nevezni, Amiko. az egyik professzornak javasolták módszertani munkája fokozását, azt válasz Ita, hogy nem látja annak szükségességét. Vájjon, keli-e, mondotta, "tanitani a macskát az egérfogásra" s ezzel mintegy aláhúzta azt, hogy a pedagógiai mesterség - majdnem valünk született ösztön, amely feleslegessé teszi a módszertani munka és felkészülés szükségességét. - Szerencsére a főiskola története azt mutatjaj hogy éppen a természetes tehetségben leggazdagabb előadok tűntek ki mindig a foglalkozásokra való előkészület tekintetében rendkívüli lelkiismeretességükkel és a módszertani munka iránti mé].y érdeklődésükkel.- A tanszékeken és egyes professzoroknál initt-amott található módszertani nihilizmus a legkérosabban látszik meg a pedagógiai munka minőségén. Sőt a módszertan semmibevevése képes oly fogalmak kialakítására, amelyek egyértelműek az oktatási munka kipróbált formáinak és módszereinek általában való megtagadáséval.- Az egyik professzor, aki az előadások módszertana tagadáséval .kezdte, eljutott magának az előadásnak a tagadásához is,'oly anakronizmusnak minősítve azt, amelyet a középkorból őriztünk meg, amikor könyv kevés volt. A hasonló megítéléseket megcáfoló legjobb és legmeggyőzőbb érv a szovjet főiskola oktatás egész gyakorlata, amelyben az előadások ve-zetőhelyet foglalnak el.- Szék a pédák azt mutatják,hogy otü, ahol rom folytatnak tudományos módszertani munkát, sok alapvető és á szovjet főiskolán rég megoldott kérdés egyszerre vitásnak és homályosnak tűnik fel." A Szovjetunió összes felsőbbfoku tanintézeteiben az elő £^áj3okat az oktatás egyél módszereivel párhuzamos sin alkalmazzák és az oktatás folyamán ezek foglaljak el a főhelyet. A foglalkozások 50 %-a van az előadásokra előirányozva. Az előadások adják meg -az oktatás menetének az alapját / :F. A. 1.3., 19* old ., A.Fomin cikkéből:/. Hogy mit tartalmazzon és milyen legyen az előadás, arra elsősorban Lenin tanit meg bennünket: az előadásoknak " meg kellaöniok az előadott tárgyra vonatkozóan az alapvető fogalmakat és rá kell műtétniók arra, hogy milyen irányban keli ezt a tantárgyat tökéletesebben művelni" /:Lenin;/, amely mellett az előadónak nem
