Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged
1951. 07. 03. 8. rendes ülés
- 15 -'hG& eladatok megvalósítására és a forradalmi jogalkotás kifejlesztésére vonatkozó általános rend eike zé seive1. bírói mérlegelés köre tekintetében uj korszakot nyitott az 1922.évi szovjetorosz büntetőtörvény, amelynek 9*§-a azt az általános jellogü utasítást tartalmazta, hogy "a büntetést a biroi szervek a jelen törvénykönyv irányelveinek és egyes szakaszaiba foglalt rendelkezéseinek a megtartásával szocialista jogtudatoknak megfelelően szabják ki.!‘ ily módon ez a kódex a bírói aír leg elés hat-árait- a korábbi jogállapothoz képest teter,esen szűkítette, de ez gyidejtHeg megszilárdította a szocialista .Örvényesség alapját. ovábbi fejlődést jelentettek a büntetéskiszabás elvi 1 piainak kiépítése terén az 1924.évi "alapelvek', ajc az b ^zP- zK. 1926.évi büntető törvényköri vének rendelkezései, bz utóbbi büntetőtörvénykönyv 45« 3-ábun, -.int Iszaiev • mondja, rendkívül világosin határozta meg a szovjet 'büntetőjognak azokat az általános elveit, amelyekhez a büntetés kiszabásánál a birőaá;:c'cj k a_ Imazkodniok kell. i szóbanforgé S Z iS-lü ci iJ Zj szerint a bíróságok a büntetés kiszabásánál a következők irányítják: a ./ a bi '.ntetőtörvé; y könyv Ált a Ián 0 s rész 6 nek rendelkezései; b. / A különös résznek a kérdéses büncselekrrnyre vonatkozó szakaszaiban meghatározott keretei c. / A bíróság szocialista jogtudata, kiindulva az elkövetett bűncselekmény társadalmi vészé. lyességének, az ügy körülményeinek és .1 bűntettes személyiségének mérlegeléséből, i súlyosító és enyhítő körülményekről szólva, hr súlyozz a szerző, hogy e körülménye nek a szovjet kódexekben történt felsorolása nem kimerítő, nanem csak éldázó. -z - mondja a továbbiakban - sem a szovjet elméletben, sem pedig a szovjet gyakorlatban neu vitás. S! oviét bíróságok egész sorát értékelték és árt'kelik az olyan súlyos it <5 es e nyh it'd körülményeknek. - elvekről a szovjet büntetőtorvényak nem tesznek említést. Az elméletben és a gyakorlatban a tekintetben is egységes .az álláspont, hogy valamely egyébként súlyosító, vagy enyhítőként figyelembe veendő körülmény fennállása nem növeli vagy csökkenti feltétlenül a . .y pl. óz első Ízben való bűnözés, . más zóvjI a büntetlen előélet, mint enyhítő körülmény, c:j k viszonylag lcevé abbé fontos bűne se lokményéknél 'alkalmazható, elytélén lenne azonban - hangsúlyozza nyomatékosán Iszajev - a büntetést azon az alapon csökkenteni, Hegy a tettes először követett el ellenfórra almi bűncselekményt. eJb5 Ízben ölt embert vagy ’ vett er szakot nőn. zonban az olyan bűncselekményeknél, mint a hivatali sikkasztás, a szocialista tulajdon ellopása, huligánság stb. , a bűncselekmény első ízben való elkövetése csak a legkivételesebb esetekben és csuü pán más komoly adatokkal együtt alkothatja a bűnösséget enyhítő körülményeke gyíkét. Viszont a bűntett előéletet nem kell feltétlenül súlyosító körülményként figyelembe venni. Végül még megemlítsük, hogy a Szovjetunió legfelső bírósága is ismételten felhívta a bíróságok figyelmét arra, hogy a büntetés kiszabásánál az adott ügyminden ténykörülményét vegyék figyelembe.
