Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged

1951. 07. 03. 8. rendes ülés

-y.T

BOS’- 14 -e{ryre több és több elitéltet a gyarmatokra szállítsónak.

.vagy a megszégyenitő büntetések, amelyek a hűbérieég ' órában kerülnek először rendszeres alkalmazásra, magából h hűbériség intézményéből sarjadtak. Utyevszkij lényegileg a következőket mondja ezzel kapcsolatban: A hűbéri kor jogszabályai és a i^übéri bíróságok arra törekedtek, hogy a néha-néha bíróság elé kerülő nemeseknek xés földbirtokosoknak büntetését minden lehető módon . térségésen és talsóttan felfokoz!

jmesi becsklet jelentőségét* Ideológusaik a becs"let elvesztésit az élet elvesztésével tekintettél-! egyenlőnek. Bnnek a tételnek alapján olyan jc; szab 'lyokat alkotta! , v olyekszerin: 1 an az

esetber, amikor 'a. jc&&dgy.ot halálra Ítélték, a nomes e ak becsületét veszti el.

gyes büntetések eltűréséről csupán annyit,

?. rr _• ' r ré_ t- n láll éri társadalomban a halálbüntetés mellett leggyakrabban szereplő bünte éi?, a testcscnkitás a 19.században azért került fokoz tosan hatályon kivül, mert a burzsoázia érdekeire rázve időben előnytelen lett a bűntettes munka‘erejét elpusztító testcsonki tás. “ . bűntettesnek engedelmes munkaerővé kell válnia, miért is meg kell J. g. /ia ' özeit és a lábait".

hasonló okok, vagyis az elitéltek gazdaságosaid kihvssnálásához fűződő érdekek vezettek a kapitalizmus 'békés" fejlődésének szakaszában a halálbüntetés alkalmazásán k csok]::e ütéséhez.

iaperi...lia iua koré se kában a dolgozók Önt d tara ébredd;.. : jyse inkább arra készteti a Irizrákn hp ólokat, hoy a büntetőjogi represszió eszközeinek az élesitésá.

találnunk innak, hogy e korszakban a büntetések arzenáljában ismét bevonulnál; a testcsonkito büntetések a kasztráció és sterilizáció alakjában a festi fergi'- .'sek, a megszégyenítő büntetések stb. továbbá, hogy a balálbüntetéseket egyre nagyobb mértékben alkalmazzák, különösen a bíróságon kívüli lenz olás formájában, ugyannyira, hogy ez a leszámolás a kivégzések száma tekintetében sokszorosan feHHnulja a középkor legsötétebb periódusait is,

G ki végzési módokra nézve pedig micämben sem külömbüzik ezektől.

találóan mondja Utyevszkij: Bátran állíthatjuk, hogy az emberiség egész hosszú évezredes történetében a halálbüntetés a kizsákmányoló országokban soha nem nyert olyan óriási méretekben alkalmazást, mint a JC.czá zadbun. 'f

A a ’.IV.fejezet a szovjet bűnterf/ j o " hatAlybn 1 mvő b tetézolt tárgyalja telj

rendszere;én végigvonul a szocialista humanizmus széllé c, az a szellem, mely a javitó-nevelC munkában, ebben az ujtiouau, sajátos büntetési nemben éppúgy7 testet ölt, mint amennyire érvényre jut v .l rmnyi egyéb szovjet büntetés végrehajtásában.

A XXY.fejezet a büntetés kis:, biak nagy fontosságú problematikáját tárgyalja, a kónyvezen részének c;a,őrzője, Isz Bov professzor, mindenekelőtt arról számol be, hogy a Hagy Októberi Forradalom győzelme utáni első években a büntetés kiszabásának területén a birói mérlegelés igen tág körében érvényesült, ami teljes mértékbe; összhangban állott a szovjet Államnak a forradalmi