Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged
1951. 07. 03. 8. rendes ülés
13 -mig a szocialista társa, alomban merőben más feladatok ellátására hivatottak. Lenin és •ztálin állapították meg a büntetésnek egymással egységet alkotó kettős feladatról szóló tant, amely a kényszer és a nevelés feladatát egyesit!. "A szocialista hatalom soron következő feladatai cinü cikk vázlatában Lenin a következőket Írja: "Szükségünk van á államra, szükségünk van kényszerre. A proletár állam ilyen kényszcrmegvslósitó szerveinek a szovjet biróságoknak kell lenniük és őket terheli a lakosság munkafegyelemre nevelésénők nagy feladata.V '» A büntetés kettős feladatáról szóló tan értelmében tehát a szovjet büntetŐjo0 büntetéseinek nemcsak a bűne se lekmé ny- megtorlása a célja, hanem, ~z is, hogy nevelohatást gyakoroljanak a ’'írőzőre és a társadalom tagjaira egyaránt. kendklviil tanulságos és a dialektikus materializmus tételeinek a büntetőjogi jelenségekre történő kitűnő alkalmazását mutatja az elüttünk fekve nríi IXIII.fejezete, amelynek tárgya "a büntetések története a kizsákmányoló államokban. Ibinek a fejezetnek is utyévszki.i professzor a szerzője, aki megkapóan vázolja a halálbüntetést, a testi büntetések, a megszégyenitő büntetések, a szabadságvesztés-, a száműzetés, a jogvesztés és a vugyoni büntetések történetét, fzcrzŐ nyomatékosan hangsúlyozza történeti fejtegetéseinek bevezetésében, hogy a büntetésnek, mint pusztán jogi fegálomnak a történeti tenulnán ozása, elszakítva a bilntetésnek, mint a raa almi élet jelenségének történeti tanulmányozásától, tudományellenes és a büntetőjeg marxistalenini . ca tudományé szálára elfogadh az egyes büntetési nemeknek a történelem ssinpad:in való megjelenése, eltűnése, majd fe. éledése éppúgy , mint az egyes büntetések ..alkalmazási körének magszükitése vagy kiszélesítése a termelési viszonyok változásának és az oasztályhare formáiban óbból ikolyólag bekövetkező változásoknak az egyenes következménye. 1 szabadságvesztés büntetés elet esése pl. az eredeti tőkefelhall kára esik. A feudális rend bomlása, a kapitalizmus csiráinak megjelenése idején a hatalom birtokosai kisajátították a termelési eszközöket, elsősorban a parasztok földjét. A térméiési eszközeiktől megfosztott emberek nagy számban váltak kel usokká, csavar okká és rablókká. különösen megdöbbentő volt a kép Angliában, ahol a kisajátítás az emberek óriási tömegét sújtotta. a kizsá oü.nyolók most már arra törekedtek,hogy a ÉLicatclennó tett lakosságot az erőszak minden . ..végből és csakis ovégből, tehát kizárólag a kizsákmányolás érdekében létesült -zgiiában a dologház, a szabadságvesztésbüntetés kiállására szolgáló első intézet. Vagy a száműzetés ugyancsak az erdeti tőkéiéiből .ozás korszakéban vált rendszeres büntetéssé, mégpedig szintén Angliában, aholz a termelőeszközeiétől megfosztott nincstelenek számának megnövekedése és az anglia gyarr; a tokon felmerülő munkaerő szükséglet inc itotta a kizoák^ányolókat arra, hogy as anyaor32á;:btíl
