Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged
1951. 07. 03. 8. rendes ülés
Ami nőst már a büntetés fogalmát illeti, azt a tankönyv a köve tíze akképpen Satírozza íaegs ''a büntetés olyan alkot many 3 .agi tereié szetii kényszerintézkeüus, amelyet a birds ág alkalmaz a bűntettese 1 szemben, neki ezzel bizonyos szenvedést okozva és amelyben a bűntettessel és cselek; r ével szemben az áll tm részéről elitélés ín»Írl^^'W#ÍiS körülírása éles határt von a büntetés és a kényszer egyéb olyan nemei közt, amelyek első tekintetre kisebu-nagyobb hasonlón, got matatnak a bibi te tushoz. fi továbbiakban rámutat ötyevszkij arra, hogy évaz'zr ók éta számos olyan elmeiétiki. látott napvilágot, amely választ kísérelt adni arra kérdésre, hogy a kizsákmányold államok1 an mi a büntetés jogalapja? Az idevonatkozó elméletek három csoportra oszthatók, u.m.az abszolút, a relativ ás a vegyes elméletek csoportjára. A?, abszolút elméletek azt hirdetik, hogy a büntetésnek nincs is külön célja, hanem az öncélú intézmény, amely minden bűncselekménynek feltétlen és szükségképpeni követkazrőnye * Azért kall tehát büntetést alkalmazni, rtert l e .ílekmányt követtek el /quia peccatura est"/. v relativ elméleteim a büntetés jogalapját a ^ hasznosságban látják, iz az utilitrius cél, aminek elérésére az állam a büntetéssel törekszik, a bűncselekményei: megelőzése /"ne peccetur"/* indezeknek az elméleteknek a hirdetői - állapit ja reg a tankönyv - figyelmen kívül hagyják a min vick őri állam osztály jellegét és elvonatkoztatják magukat azoktól 'a tényleges falas atoktól, amelyeket a kizsákmányoló állam a büntetés elé tűs. zek az elméletek minaeképen igyekeznek elhomályosítani azt a tényt, hogy az állam ismérve a személyek egy bizonyos osztályának & léte, amelynek a kezében összpontosul a hatalom és hogy a büntetés nem más, mint ennek az uralkodó osztálynak a nép ellen irányuld egyik hatalmi eszköze. A szocialista állam a dolgozók állama, linden tevékenysége, minden funkciója, Így a bűnözés elleni küzdelem is - folytatja a tankönyv - a dolgozók érdekí :cn'történik* éppen ezért a büntetés általa történt alkalmazásának jogalapját csak a szocialista állam jelölheti meg nyiltan. z 1924*évi "alapéIvek" a büntetés jogalapját abban látják, hogy a büntetés megvalósítja "a dolgozók államának védelmét, a dolgozók hatalmát aláásó vagy az általa megállapított jogrendet sértő társadalmilag vesz lyes tevékenységek ellen." z az alaptétel azonban a szocialista állam minden fejlődési szakaszának sajátosságaihoz képest konkretizálódik. A büntetés feladatain azokat a hatásokat kell érteni, amelyeknek elérésére a büntetés törekszik. magától értetődik, hogya büntetés feladatainak a kérdését sem lehet attól elvonatkoztatva vizsgálni, J ogy milyen tipusu állam büntetéseiről van szó. A burz3oá államokban pl. a büntetések a dolgozók rabkövetik,ÚB íeltétlen alárendelésének általános célját
