Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged

1951. 07. 03. 8. rendes ülés

- 9 -^CjO

A XX.#fejezet a csilekmény táraaáalpi \reazélyes- 3égét kizfvTQ okokat öleli fel. l»zek a szovjet büntetőjogban ä jogos véri elem, a végszükség, a sértett beleegyezése, a. hivatási teendők teljesítése, a kötelező parancsnak az alárendelt által való teljesítése, az elkövetőt megillető valamely jog /pl.szülői fanyitő jog/ gyakorlása a törvényauta keretek között ^é3 végül a törvény végrehajtása.

Az említett kizáró okokkal kapcsolatban külön kiemelést igényel a jogos védelem egyik ismérvét képező szükségesség kérdésének mintaszerű megoldása, int íiontkovszkíj professzor kifejti, a szocialista büntetőjogban - szemben a burssoá büntetőjoggal - a szükségesség fogalma nemcsak est jelenti, hogy mindaddig veszélyesebb elhárítási eszköz, vagy mód általában nem alkalmazhat 6, amíg kevósbbé ártalmas kihatá sa eszközzel vagy módon is elhárítható a támadás, hanem abban már benne van az arányosé ' kövei* Iménye 'is annyiban, hogy csekély értékű érdeket senki sem menthet meg annál 1 3 ron nagyobb , a cs

lehetősé, Forog fenn,le kell menőtni a vér elemről.

3*lyan oset egyébként, mikor kirívó különbség van a vóueloa által hokozott ko oly sérelem é. védelmezett javak jelentéktelensége között, főkért kisértékű vo yontáry védelmével ' - pcs 1/ tb n férd tél elő.

í ih.féiczet a biincseiekgióny !i±fejtésének fokozatai— ként a bűnös szándék feíTedisét, az előkószit-í' cselekményt, a Iisérlettet és a befejezett bűncselekményt sorolja fel. Közülük a bűnös szándék felfedése szabály szerint;

vonhat maga után felelősségrevonást. őzzel szemben a szovjet büntetőjog büntetni rendeli minden bűncselekmény előkészítő cselekményét és kísérletét és ugyanolyan törvényi büntetést állapit meg reájuk, r int a megfelelő Lefejezett bűncselekményre. Igen tel s er :-ihangs ulyozzr azonban -iontkövszkij professzor, hosv a szándék megváló si ur- sa.; ak a foka meghatárqaza r csele1:m?ny társa: almi vészé ly c c s 3ge n ek a fókái és Így az előkészület, illetőleg a kisériét sonásem jelent a társadalomra olyan veszélyt, mint a Lefejezett büncselekn. ny. pyen ezért a szovjet bíróságok in concreto számos esetben enyhébb büntetést állapítanak meg a kísérletre és Btég enyhébbet az előkészüle*r,, mint az azonos körülmények között véghezvitt befejezett bűncselekményre• A tankönyv a toébbiak— ban az önkéntes elállás és az alkalmatlan kísérlet kér( j s::. c t c r j s ; ke a i k ki.

A bineselekmény tanát lezárd II.fejezet a részességgel foglalkozik. A részességet og;. h. t 'rozsa meg, hogy az_ű:ét yag;;' több személy együttes és szándékos rég

.

.

A t könyv a felhajtást és a bünsegélyt olyan járulékos nlakzatk int kezeli, amelynek valamely tettesi cseleínrősegőt ^cselekmény kell fűz ődnie. felhajtás ős a bans egéig kísérlete őzért csak mint előkészítő cseleimen büntethető.

Igoa nagyjelentőségű a szóban!orgó fejezetnek az a része*, amely a bűnszövetség s sérv esőinek és tagijainak a bűnszövetség titál elkövetett bűncselekmény miatti felelősségét fejti hi. A szovjet büntetőjogtudomány idevonatkozó té felei az ellenforradalmi bűn csel akar" nyairké±, továbbá az állami és társadalmi tulajdon