Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged
1951. 07. 03. 8. rendes ülés
lefektetett törvényesség korszakában továbbra is f emit art&at ó-e az analógia intézménye vagy sera, zzel a kérdésselkapcsola-ban nem halhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy. azok az irányelvek, amelyek az analógia tekintetében jelenleg morvád ok j maguk is szocialista törvényesség biztositékái,-z emlitett irányelvek a következők: 1/ a cselekmények a társadalomra veszélyesnek kell- lennie /tehát nem a biró szubjektív elképzelése a lényeges/ 2/ a ct lut.aóny nem szer epeiket a hatályos büntet6- jo szabályok által bűncselekménnyé nyilvánított cselekmények között, kivéve, ha tartálmánál és társadalmi szevx veszélyességénél fogva a reá /vonatkozó szakasz keretein jelentékeny mértékben túlnő, 3/ G cselekményt a büntetőtörvénynek a hozká leginkább hasonló szakasza alapján kell minősíteni, 4/ a cselekményt nem lehet analógia alkalmasásával minősíteni.akkor, ha a törvény a felelőcségrevonást olyan különleges előfeltételek fonrforadsához köti, amely előfeltételekkel a cselei: fry nem rendelkezik /hatéhát a törvény pl, csak a szándékos cselekményt rendeli büntetni,.rom. bunter* ctő anlő^ia alapján a gondatlan is ./ és végül 3/ a bíróság nem lépheti túl a öthatotásnék az..analógia utján alkalmazott szakaszban meghatározott maximumát9 viszont Icssállhat más, egykebb'büntetési nemre* Ill.fejeset a bantotőtörvények_időbeli és tei íületi hatályáról sjsÓT# • •• tállyal kapésöialFos összes lényeges elméleti és gyökérlati kérdést felvetve, azok Id. tűnő megold .'sát nyújtja* a tér ül obi ha tálig gesolatban kitér a háborús föbőnősőket felelősa ;re vonó nürnbergi b ami. e tő igazságazol; ;ált atásra is és abban, igen helyesen, az univerzális elv érvényoetilósét látja, . , k tankönyv negyedik részének a tárgy a biincselekrdny tun ,/éhIV, l.iGiezct#/- üIY.fejezot a bűncselekmény tanának általános megal yen - t foglalja mágábeii. ^'bűncselekmény fogalma történőiéi kategória, amely a társa lom történelmi fejlői.6. :• folyamán változik, A bűncselekmény lényege osztályt. szetéből folyik: olyan tevés, vagy mulass ás , úmély válz veszélyezteti az uralkodó osztály érdekeit. így a kapitalista társadalomban a burzsoázia ősztályőrdekeitől függ, milyen cseleknyílténitanak bünceő leleménnyé* Természetesen a öurzsoá bünte éjo ‘ Szók igyekeznek ezt a tényt elleplezni, ezért határozzák mog a bűncselekményt általában csupán formáli san mondván, rogy bűncselekmény az a cselekmény, amelyet a hatályos büntetőjog nyilvánít. A uiu'é áaosztály hatalomra jutásával a bűncselekmény oszt lyjel.lege és köre gyökeresen me;: v él/ozik. A szocialista büntetőjog azokat a cselekményeket nyilvánítja bűncselekménnyé, amelyek a társadalomra veszélyesek, áraadalomra veszélyed pedig az OőgjfözK. btk.-énck 6. S-ao értelmében “minden olyan tevékenység vagy mulasztás, amely a szovjet rendszer ellen irányul, vagy sérti a munkás-paraszt hatalom által a kommunista államrénd felé vezető.átmeneti időszakra létesített jogrendot. A cselekmény társadalmi veszélyessége réven a bűncselekmény fo alma materiális tartalommal telítődik. Egyébként a bűncselekmény a szovjet büntetőjogtudomány a szerint a társadalomra veszélyes, bűnös és büntetendő cselekmény. r-- . - '
