Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged

1951. 07. 03. 8. rendes ülés

•Che

■r': ' A -zt követőe a- a- rabszolgatartó aliam ős ^ iiiibcrl' • -ü-Ag' állam n.Vilt osatályelnyomásoa alapuló büntetőjogának salátosságait vázolja. i&:'Xi•: fejezet a bt^zzoá államok büntetoio óval foglalkozik* A kapitalizmus győzelmének W' K'STErs!- IcSw.71' "e bünte to jog bizonyos, a " f eu-; alls cnke nyhe z kepe át háládé, formába garanciákat/ törvény előtti egyenlőség, < nullum: brímöh, sine le ge r hulla pöena sine lege elvek s vo/- ;• .kinyiltrijnit'. ugyan, de ,f§ .felndnta n népnek'. :a-'tóp£talint&'' -ó. klaaákáitnyól ás és elny oíSán irányában tanúéi tett ellenállásával site :toc ni harc é s' a magántulaj dón védelme*

>■ lárisi:'jDimjiGLtókoveiően'V: megró dä kettős taktikát folytat, egyrészt .mindinkább elveti a polgári demokrácia nlápelveít, másrészt 0gy.es ’''liberális" ^örvényeket

burssoá állmoknak a fel tét éles elit élésről szóié törvényei, is im ;aializmus koí*íb:in 'ás•'- bezMIybiráökodás melleti egyre nagyobb^ ezer ép ez jut ^ bíróságén ki váll j. ssárriolán,. áfasis.atá.'államokban pe: - y, ckLni • llffiitrcy bönita, egyenesen Ügabüncl.mé'B. uralmi renÍskerót:'V! lépési ‘tették* a burásoá 'államók: bünteti joginak ei;t az általános- lollémsését, á mely : .égyboh.a napjaink imperialista álluknibán lévQ>>issonyókat is leleplezi, Anilia, az :. gyesál a államok, iránöiabifeág., » vil jc, a .gyarmatok, aíasledta : ok^ésAagfásiskös: vmegsómmibitese után c d

• b ómét ország büntet éj agának é gyenként! mólyröhat4, rész-létén .és Ävrcos birllatnyköveti, fg-l-v-yi'.." á ••>.'■.y

••••■•’•'•Á 111* fejezőt az orqqz bűntétőj.og történetét tártaimassa a Jievi brossorsZ^-bkusaSfemdkravdqTf"néven ismert, jogézöbáíyg^:Jtésl-nyé tól /ki,ozásad/ . a -■agy.. ■

i;któbéri. .::Vzbciáíi0tá.'>^S'rríaű:ilpmig-,vv:''r;.;. .•- -v ->;y VI a .; - \ v;

.i IV♦f•áiiázetbeiT;:a• árisi kónmünk buntetojóba / IS71/ nyÓi* *a ssó.6i&Xxstn;'.'püritet.Sht k.nft szádonfjóból gOi áTiv ártókeltjo n.-.2 v. Jó-cset,, amely n. szóylet szociális té büntetőjog ::e lődésünsk. alapvető'.• szakasialt^tlrsyHrj's, ‘‘különösen tanuXevrosóa számunkra,';-íls Óéíehjáro szovjet • büntetőj og mór megvívta azt a győzelmes harcot, amellyel a szocialista: büntetőjognak: a szpcializmus :fól.épités,élie3 ,

■hozzá kell járulnia, ^ hátc során bssrzétt taposztalatok • felhasználdsávéi váll . egyre - tökéle tesebbé maga'

.a ii-zov jel biintétő j.g> 'isi- á. dolgozó nép elleniéye.ivel, a külföldi Ügynökökkel: és; áltilábón a bűnösökkel s-zémb.éiii báróhric * esek a t a passt ála.tai felbec sülhetetlen s ovi tcégct jelentenek a s^óeíalismufít^plt'ő népi ' émókrál ci'ánk ■'jegalkotói .és ;jogaikélkázói, válaminl büntető jortuÁoáá-,: ró' rfávélő-i csámérá:,

í, rö.sáV jót ágié büntető jogának a fejlődésé, mint [jerzenzoii pro.nsszor Uomeli, a Szovjet &21--',jr fejlői üéo-ének.bdlisriivál - áll szoros képdéolatban♦ ostálin tékftósá szerint a ázovjetr: 1 ilnm ó fej lődés két 'régisén -ment • kercsstííl,^ Az él&§ % ánfe áktőbeia Szocialista forradalomtól á kissáte':nyelő ösótálcáknak ú fálhzáaolésáig tart, a. második^^ pédig;'á. tökén elemék fclszáciolásatól a gazdaság, szoci^í-ista renaszeréno^ia ^s-t állni ki íotmány^^bán ki fejez dere jutó •télié;-. viraéi -. tel jedő itíőszáííöt.óoléii cl. első l;oro.iákban , a óS.zev jut állam^ funltcióinak , megfé- . ■.:

lelően s biínösés elleni hard öt^ypónt-jfet' :as.-'HlinmV.. ellenes . ásókatofái deiiktúrnők képezték,óüe Jiii'oolt a szovjet bilntctojogót dolgozók ti^atában még neg- • ■ ' lóvé kepitaliáta csőkévé nyékből f akadó, egyéb büncs-eléklényekké; 1.szemben .13• Ä második . kor3Óckbr.»i a ézöv jet bürifcGT.őjog a szoeialicta tuÍajöoá|ó n szocialista állam és,óannak külső biztoasága, á szocialisca Qazdaság.j a múnkafegyelem és a özoeialista ■ égyütelés sznbályai ellen irányuló bünc3elekményekkel

sBGjnben V.crcolva segitji a szovjet államot

funlcciói -Gijosikésében.