Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged

1951. 07. 03. 8. rendes ülés

Az ismertetésre kerülő tankönyv méltó képviselője példaképünknek, a szovjet tudománynak* Magas^ elméleti színvonala, gazdag anyaga, világos és meggyőző érvelése, a burzsoá nézetekkel szembeni következtés és harcos kritikája a legértékesebb jogi müvek között is kiemelkedő helyet biztosit számára. Tudományos módszerének az elsajátítása és kitünően megalapozott eredményeinek a megismerése feltétlenül büntetőjogtudományunk minden eddigit meghaladó fejlődését fogja maga után vonni*

A jelen ismertetésnek a célja az, hogy áttekintést nyújtson erről a kiváló tankönyvről* Űrnek során kifo .unk térni azokra a birtokunkban levő kritikai megjegyzésekre is, amelyek a tankönyv egyes részeire nézve a. zovjetunioban elhangzottak* özek a kritikai megjegyzések azonban csak azt bizonyítják, hogy a szovjet jogtudomány a legértékesebb munkákra is kitérjeszkeciő bírálattal a fejlődés további, még csodálatosabb magaslatai felé halad.- tankönyv rövid bevezetésen icivül öt részre tagolódik A bevezetés a büntetőjog osztályjellegéről, a büntetőjog helyéről a szovjet jogrendszerben és végül a szovjet büntetőjog tudományának tárgyáról módszeréről ás rends .eréről szól. Uz utóbbi keretében hangsúlyozza a kozmopolitizmus elleni harc fontosságát, valamint azt, hogy a szovjet büntetőjogtudományt a harcos bolsevik pártosságnak kell átfeátnia.

s öt j. az első kettő .a büntetőjog,

illetőleg a büntetőjogtudomány történetét mutatja be*

A harmadik rész a büntetőtörvénnyel foglalkozik, a negyedik rész a boncseleiemény tanát, az ötödik rész peel a d etes tanát öleli fel.

Itt kell megemlítenünk azt, nogy a büntetőjog általános részének ezt a rendszerét több kiválló szojvet jogtudós, igy T ra j ny in akadémikus * Manykovszki.i professzor és másolt: kritika tárgyává tettoTf. b jogtudósok szerint a szocialista büntetőjog általános részének re:miszerében önálló és jelentős helyet kell elfoglalnia egy olyan- külön fejezetnek, amely a szocialista bü. tetőjog alapvető eszméit és elveit tárja fel, mint ahogyan számos szovjet törvényben is a büntetőjogi felelősség megállapítását a törvény általános politikai indokolása előzi meg.

gyancsck : i Ínyolják azt is, hogy a tankönyvben nincs egy olyan külön fejezet sem, amely a bűnözés törvén^szer cégeivel fo:^b.lkozik* Végül az említett jogtudósok önálló helyet szánnak a büntetőjogi felelősség éltalános indokaik, továbbá a bűncselekmény alanya kérdésének is, amelyek a tankönyvben a bűncselekmény tanának különböző részeiben nyertek elhelyezést.

A tankönyv első részének a tárgyba, mint mondottuk, a büntetőjog történéte. Először a kizsákmán, oló államok büntetőjog t bir'lja /I.III.fejezet/, majd a árisi Kommün büntetőjogát, a szovjet szocialista büntetőjog fejlődését és a népi demokratikus országok büntetőjogát elemzi /IV-VI.fejezet/.

Az i.fejezetben Utyevszkl.i professzor, szemben a büntetőjog örök Tetezésit valló burzsoá kriminalistákkal, a marxizmus-leninizmus klaszikusait idézve világos érveléssel bizonyítja, hogy az ösközösségi rendszerben büntetőjog nem volt, hanem az az állammal egyidejűleg keletkezett.